Indul a Fröccsbusz!
[tn_2_bal.jpg]Hajós András fröccsmester áldásával útjára indult Budapestrõl az a Fröccsbusz, amely a kultikus magyar italt hivatott országszerte népszerûsíteni augusztus végéig. A Fröccsbusz a jó fröccshöz hasonlóan maga is egy mûremek, a 36 éves T2-es Transzporter, ki tudja hány ezer kilométerrel a motorjában több, mint 2000 kilométeres túrára indul, hogy számos fesztivált érintve mindenütt a helyi borokból készült finom és hideg fröccsel lássa el a szomjazókat.
Oláh László, a Közösségi Bormarketing kft. ügyvezetõ igazgatója a Fröccsbusz indításakor kiemelte: a hagyományok szerint a jó fröccshöz nem csak kiváló minõségû magyar bor szükséges, hanem egy igazi hungaricum, a szikvíz is! „Ugyan sokan vallják, hogy aki a bort vízzel vegyíti az egyéb ”gaztettekre” is képes, de a fröccs igazi magyar találmány, számtalan talán még inkább megszámlálhatatlan fajtája ismert és közkedvelt. Akármilyen arányban is vegyítjük a bort szódával, ügyeljünk rá, hogy mértékkel fogyasszuk és csak minõségi borhoz adjunk tiszta szódavizet, hiszen a ”klasszikus iskola” szerint a különbözõ ásványvizek elronthatják a fröccs ízét!
A fröccsmester Hajós szerint a hazai borsznobizmus és álszakértõk ellen eredményesen küzdhetünk, ha jóféle fröccsöt iszunk és mint kiváló hungaricumot külföldi vendégeinkkel is megismertetjük a jó bor és a szóda elegyét. „A hazai munkaerõpiacra, mint az Ápisz rakodómunkása léptem be, ahol is az IFÁ-k megpakolása után tanultabb kollégáim az akkor még Élmunkás téri piacon avattak be a fröccsivás rejtelmeibe. A fröccs mégsem csak a „dolgozó nép” itala, hiszen szüleim az irigyelt nyugati országokból érkezõ illusztris vendégeiket is fröccsel kínálták, akik ezt láthatóan nagy örömmel fogadták. Szerencsés lenne, ha az éttermek sznobériájukat levetkõzve az itt is bemutatott fröccslapokat rendszeresítenék és egy finom ezüsttálcán egy jó üveg magyar bor és egy szódásüveg mellé helyezve megadnák a fröccskészítés örömét vendégeiknek”
[tn_3_bal.jpg]A Fröccsbusz útvonalát nyomon követhetik a www.egyjofroccs.hu oldalon, ahol további érdekes információkat és képes beszámolókat is találhatnak.
A Fröccsbusz állomásai:
2010. július 3., szombat – Alsóörs – Balaton Átevezés
2010. július 9-10., péntek, szombat – Tiszafüred – Tiszafüredi Halas Napok
2010. július 24. , szombat – Balatonföldvár – Mozdulj Balaton!
2010. július 31., – augusztus 1. szombat – vasárnap: Pécs – ICWiP – Balkán: Újratöltve
2010. augusztus 7., szombat – Debrecen – Debreceni Borkarnevál
2010. augusztus 18-22., szerda-vasárnap – Budapest – Kiváló Magyar Élelmiszerek Kiállítása – Budai Vár
2010. augusztus 26-27., szombat – vasárnap – Szentendre – Szentendre éjjel nappal
A fröccs rövid története
A bor vízzel történõ vegyítése az európai kultúra hajnalára nyúlik vissza. Az ókori görögök szerint kétféle nép létezett: színborivó és borvegyítõ. A görögök vízzel hígították a bort a szümposzionokon, vagyis együttivásokon, amelyek az egymással ritkán találkozók kommunikációs fórumai voltak. Itt cseréltek gazdasági, politikai, filozófiai nézeteket, tapasztalatokat. Ügyeltek rá, hogy a bor kedélyjavító, gátlásoldó legyen, mértékét szinten tartották, az ittasságot nem szerették, hisz az ésszerû társalgást fékezte.
A fröccs története jóval késõbb, a 19. században kezdõdött, a legenda szerint Fáy Ádám fóti pincéjében. Állítólag ide hozta el 1842-ben elsõ szódavizes palackját Jedlik Ányos; jelen volt Vörösmarty Mihály és a kor sok neves alakja. Hogy legenda vagy sem, végül is mindegy, a történet elsõsorban Hegedûs Géza esszéjének megjelenése óta terjedt el. A kiváló esztéta szerint Vörösmarty Fóti dalának megszületése is ennek a nagy találkozásnak a következménye, és ez alkalomból adta Vörösmarty a németes spriccer kifejezés helyett a szódás bornak a fröccs nevet.
Meglehet a 19. század végéig egyetlen magyar szótárban sem szerepel a fröccs szó. Így gyanítható, hogy a kifejezés a szikvízgyártás iparosodását követõen, csak az 1800-as évek végén terjedt el. Onnantól kezdve viszont nem gyõzünk szebbnél szebb irodalmi példákat hozni a fröccs, illetve fröccsözni kifejezések használatára, hála Adynak, Krúdynak, Móricznak, Molnár Ferencnek, Bródy Sándornak és másoknak.
A fröccs egyesek szerint hungarikum, mások a „monarchikum” kifejezéssel illetik. Egy biztos: a fröccs népszerûsége a 19. század vége felé és a századfordulón volt a csúcspontján, akkoriban a nagyszámú polgárság kedvenc frissítõ itala volt. Igaz, német nyelvterületen ma is találkozunk vele Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven, de az a változatosság, amely a keverési arányokat és az ehhez kapcsolt neveket illeti, igazi magyar kultuszital, sõt „kultúrital” státuszára emeli a fröccsöt.
A szódavíz rövid története
Az angol tudós pap, Joseph Priestly volt az elsõ, aki a szén-dioxidot vízzel elegyítette 1767-ben. Hamarosan követte õt a genfi Jacob Schweppe, aki 1783-ban egy hatékony, ámde titokban tartott módszert talált fel a mesterséges ásványvíz nagyipari elõállítására. 1813-ban Charles Plinth megalkotta és szabadalmaztatta a szifonfejet.
A magyarok tudós papja, Jedlik Ányos 1826-ban ért el újszerû eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet egy friss, mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette. Ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. A szódavíz gyártását Jedlik Ányos unokaöccse kezdte meg 1841-ben.