Igazolt eredetû termékeket, köztük Tokajit adna el a kínai piacra az EU

Más üzletemberekkel együtt az EU-biztos társaságában lévõ Kiss Istán, a Tokaj Kereskedõház Zrt. vezérigazgatója elmondta, sikerült megakadályozniuk, hogy „valakik” bejegyezzék a Tokaji márkanevet Kínában.

Ciolos európai újságírók elõtt kiemelte, mostani útjának egyik legfontosabb feladata lezárni azt a folyamatot, amellyel jogi alapot teremthetnek Kínában és az unióban egyelõre tíz-tíz földrajzi árujelzõs (GI) termék védelmének. A tervek szerint a „tíz plusz tíz projekt” után a jövõben következhetne további több száz áru rendszerbe vonása.

Kína érdeklõdést mutat a kezdeményezés iránt, s maga is rendelkezik olyan termékek sokaságával, amelyek elõállítása történelmileg helyhez, térségekhez kötött; védelmüket, egységes megjelenésüket a piacon támogatnák. Ilyenek például a porcelán, vagy a selyem.

Az elsõ válogatásba az EU termékei közé leginkább sajtok és hústermékek kerültek, olyanok, mint a Roquefort, a Comté, egyfajta cseddár sajt, a pármai sonka, vagy a skót lazac. Ezek már lényegében megjelentek a kínai piacon. Kínai részrõl a listára tették a Lung-csing (Longjing), vagyis Sárkánykút teát, egy fokhagyma félét és rizs ecetet, valamint gyümölcsöt, zöldség félét.

Dacian Ciolos Pekingben találkozott a kínai mezõgazdasági miniszterrel és a kereskedelmi tárca elsõ emberével, valamint tárgyalt a minõségfelügyeleti szakhatóság vezetõivel. Csen Tö-ming (Chen Deming) kereskedelmi miniszterrel közösen bejelentették egy közös 25 millió eurós kereskedelmet és befektetéseket technikailag támogató program elindítását, amibõl 20 milliót áll az unió, míg a fennmaradó összeget a kínai kormány fedezi. Ennek keretében a következõ öt évben az EU a kínai termékek és szolgáltatások minõségének emelését, a biztonságot és környezetvédelmet kívánja elõsegíteni.

„Az EU és Kína alkotja a világ második legnagyobb kereskedelmi kapcsolatrendszerét, ami azt jelenti, hogy az unió Kína legnagyobb kereskedelmi partnere és legnagyobb exportpiaca, míg Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere” – állapította meg az EU-biztos. Az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 395 milliárd eurót.

A mostani útra mintegy harminc üzletember, termelõ, vállalati képviselõ kísérte el Ciolost, s Pekinget megelõzõen jártak Sanghajban és a dél-kínai Hangcsouban (Hangzhou), valamint Szucsouban (Suzhou) is. A küldöttségben helyet kaptak a például a lengyel, a svéd vodka, valamint a skót whisky exportjában érintettek is.

„A Tokajit – mint márkanevet – egy kínai gazdasági társaság magyar segédlettel már megpróbálta Kínában bejegyeztetni, de a kínai hatóságok megtaláltak bennünket és a kísérlet meghiúsult” – újságolta a Tokaj Kereskedõház vezérigazgatója az MTI-nek Pekingben. Az ötlet kiagyalóinak feltételezhetõen az volt a céljuk, hogy késõbb eladják azt a piacra lépni szándékozóknak.

Kiss István jó iránynak tartja a földrajzi árujelzõs termékek rendszerét és az annak keretében történõ piaci megjelenést. A mostani úton több alkalma nyílt arra, hogy a Tokajit bemutassa, s úgy véli, a kínai piacban határtalan lehetõségek rejlenek.

Ugyanakkor példaként megjegyezte: a bordeaux-i borszövetség egymilliárd forint értékû marketing munkába kezdett Kínában, ami azt jelzi, hogy a világmárkáknak is jelentõs befektetésre van szükségük ahhoz, hogy „megmozdítsák a piacot”. A szakember úgy látja, Kínában viszonylag kevés a fehér bor és igen csekély mennyiségben van jelen a minõségi édes bor; jelenleg Tokajiból évente körülbelül 200 ezer palackot értékesítenek Kínában.

A névhasználattal, márkanévvel kapcsolatos Szlovákiával fennálló vitára vonatkozó kérdésre a vezérigazgató megerõsítette: a nézeteltérés eldöntése az európai igazságszolgáltatás útjára terelõdött, a névhasználati jogot a magyar fél számára a bíróságon bejegyezték. „Termékleírásból kettõ nem lehet, azt mi adjuk, s az tartalmazni fogja hogy hol és hogyan termelhetõ a tokaji bor” – magyarázta Kiss István, remélve, hogy mielõbb pont kerül a vita végére. Hozzátette: Magyarországon mintegy hatezer hektárt fed le a tokaji borvidék, míg a korábban konszenzussal elfogadott szlovákiai terület nagysága 562,5 hektár.

Forrás:
Galamus Csoport
http://galamus.hu