Idén tavasszal a metszés és a bor érlelése mellett a termékleírásokkal is végezniük kell a borvidékeknek
A borvidékek mostanában izgatottak, határidõ szorítja õket, termékleírásokat írnak az Európai Uniónak. Pontosan mi az, amin dolgoznak? – kérdezem a Nemzeti Borakadémia Kft. szakértõjét.
A borvidékek az EU borreformban meghatározott bor-termékleírásokat írnak, amelyek kiemelt célja a bormarketing megalapozása, a magyar borok piaci pozicionálásának, versenyképességének segítése. A régi rendszerben a „minõségi borok”, benne itthon a „védett eredetû borokkal”; a „tájborok” és az „asztali borok” merev struktúrát alkottak, és már nem alkalmazkodtak a piachoz, a fogyasztókhoz.
Ezek szerint új borkategóriák születtek, de hogyan kell ezeket elképzelnünk, nekünk borfogyasztóknak?
Ez egy olyan rendszer, amely a bor jellegérõl, karakterérõl kíván tájékoztatást adni. A borokat aszerint különböztetjük meg, hogy a termõhely milyen hatással van az adott borra, a bor karaktere mennyire magyarázható, vagy nem magyarázható a termõhely befolyásával. Az OEM (Oltalom alatt álló Eredet-Megjelölésû) borokat „termõhely boroknak” is nevezhetjük, mert az adott termõhely sajátosságaival és a borvidék hagyományaival, az ott élõ emberek borkultúrájával magyarázható. Ilyenek pl. a tokaji szamorodni, vagy a tokaji aszú borok, az egri bikavér, az izsáki sárfehér pezsgõ, a móri ezerjó, a badacsonyi, vagy a somlói fehér borok legtöbbje, a soproni kékfrankos, stb.
A másik kategória az OFJ (Oltalom alatt álló Földrajzi Jelzésû) bor, ahol a bor és a termõhely kapcsolata lazább. Ezek a borok a fajta jellemzõit adhatják vissza, éppen ezért ezeket a borokat „fajta boroknak” is nevezhetjük. A földrajzi eredet jelölésére itt a borvidékeknél nagyobb területi egységeket, térségi neveket használunk.
A harmadik kategória a legegyszerûbb, mert nincs földrajzi eredet jelölés, ezért nevezzük ezeket FJN (Földrajzi Jelölés Nélküli) boroknak. Ez esetben a pincetechnológia, a borász elképzelése érvényesül, a technológia dominál. Így az FJN borok a „birtok borok” jelzõt is viselhetik.
A termékleírásnak pontosan mi a feladata, mit kell a borvidékeknek bizonyítani ezzel? – kérdeztük a Nemzeti Borakadémia Kft. szakértõjét.
Az említett kategóriákból a termékleírás az elsõ kettõhöz kapcsolódik, hiszen ezeknek a boroknak lesz földrajzi eredet-jelölése. OEM esetében kisebb területû, borvidéki névvel, vagy annak körzet nevével, az OFJ-nél pedig nagyobb tájegység nevével, pl. Zemplén, Duna stb. kerülnek lírásra. A termékleírásnak azt kell bizonyítani, hogy a borok és a termõhely, illetve a területhez köthetõ hagyományok között létezik az a kapcsolat, amit a borkategória meghatározása tartalmaz. Ha a kapcsolatot igazoljuk, tulajdonképpen azzal bizonyítjuk a földrajzi eredet jelölésének a jogosságát is, a nevek, pl. Villány, Neszmély, Mátra stb., borjogi védelme ezzel kerül megerõsítésre.
Pontosan hogy néz ki egy termékleírás, milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni?
A termékleírások vaskos dossziék lesznek, egy-egy földrajzi eredet-jelöléshez kapcsolódóan számos szakmai kérdésre kell kitérni. A termékelírás egyszerre egy formai, (bürokratikus, borjogi) és egy szakmai, tartalmi teljesítés. – magyarázza a Nemzeti Borakadémia Kft. szakértõje. A legfontosabb, hogy a földrajzi eredetet pontosan leírjuk, és a névhez tartozó határok megjelölésével (körzetek, települések, dûlõk), felsorolásával és térképi megjelölésével igazoljuk. A második fontos terület a fajták listája, majd a szõlészeti és a borászati technológia leírása következik. A borokat, a bortípusokat nemcsak fel kell sorolni, de azok érzékszervi tulajdonságait részletesen le kell írni, hiszen ezzel bizonyítjuk a termõhely és a hagyományoknak arra tett hatását. Ezen túlmenõen a borok kiszerelését, a termelés ellenõrzését is tartalmazza a termékleírás.