Idén már szigorúbb feltételekkel készül a Tokaji aszú

Eco.hu: Október végén több ponton szigorította a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidék úgynevezett rendtartását. Melyek a legfontosabb változtatások?

Illés Géza (I.G.): A borvidéki rendtartások legfontosabb célja, hogy borvidéki szinten érvényesítsék és konkretizálják a szõlõmûveléssel és borászattal kapcsolatos felsõbb jogszabályok elõírásait a borkészítés színvonalának javítása érdekében. A borvidéki rendtartás szabályainak meghatározása ad lehetõséget a borvidéki autonómiát megjelenítõ, demokratikusan választott hegyközségi szervezetnek, hogy saját célkitûzéseit megvalósítsa, szakmai iránymutatást adjon. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa ezt a helyi szintû szabályozást módosította több ponton. A Tokaji Aszút érintõ legfontosabb változások közé tartozik az aszúborok beltartalmi követelményeinek, így minimális összes potenciális alkoholtartalmának, illetve minimális maradék cukortartalmának felemelése. A rendtartásban azt is rögzítették, hogy 1 kg aszúszembõl maximum, összességében 2,2 liter aszúbor és fordítás készíthetõ. Emellett a Hegyközségi Tanács 2014. július 31-tõl kötelezõvé tenné a tokaji borok borvidéken belüli palackozását. Ennek értelmében a jövõben az összes oltalom alatt álló tokaji bor palackozása kizárólag a Tokaji Borvidékhez tartozó településeken lesz engedélyezett.

Eco.hu: Akkor most betiltják a 3-4 puttonyos aszúkat, vagy sem?

I.G.: A Hegyközségi Tanács más logika szerint járt el. A testület döntése értelmében az analitikai, beltartalmi követelmények szigorodnak, és ezzel összefüggésben megszûnik a korábbi 3, 4, 5 és 6 puttonyos szabályrendszer beltartalmi mutatókhoz kötöttsége, amelynek helyébe egy az összes aszúra vonatkozó egységes követelményrendszer fog lépni. Az elõírások betartása legalább a mai 5 puttonyosnak megfelelõ minõséget fog garantálni minden Tokaji Aszú esetén. Ugyanakkor a termelõk továbbra is feltüntethetik a 3, 4, 5, 6 puttonyos megjelölést, így elsõsorban marketing kérdéssé válik, hogyan alakul majd ennek a használata.

Eco.hu: Mi látszik a Hegyközségi Tanács lépésébõl, mit kívánnak elérni a térség borászai?

I.G.: Az elfogadott rendelkezések mind egy irányba mutatnak, céljuk a tokaji borok eredetvédelmének megerõsítése. Fontos tudni, hogy mára a borágazatban nemzetközi szinten is kiemelt üggyé vált az eredetvédelem. Ugyanis a borászok, illetve a borvidékek ennek révén tudnak garanciát kínálni boraik minõségére, ezzel õrizve meg és erõsítve tovább presztízsüket. Ezt ismerték fel az hazai jogalkotók is, amikor az eredetvédelmi kérdéseket magasabb szintû jogszabályokban, törvényi és rendeleti szinten is szabályozták. Ugyanebbe az irányba lépett az Európai Unió is, amikor 2009-ben jelentõsen szigorította és átláthatóbbá tette a borok eredet-megjelölésére és földrajzi jelzésére vonatkozó közösségi szabályokat. Ennek lényege, hogy az egyes eredetmegjelölésekhez kapcsolódó bortípusok jellemzõit egységes termékleírásokban foglaltatta össze. Az egységes termékleírásoktól mindenki azt várja, hogy az európai borszektor versenyképesebb legyen és piacszerûbben mûködjön. Szinén ezt a célt szolgálja, hogy a tagállamoktól beérkezõ – közte a tokaji – termékleírásokat, továbbá a védett hagyományos kifejezéseket (pl. ilyen az aszú) az Európai Bizottság egy kifejezetten erre létrehozott elektronikus adatbázisban, az úgynevezett E-Bacchusban gyûjtötte össze, amely mindenki számára szabadon hozzáférhetõ.

Eco.hu: De miként szolgálja ezeknek a céloknak az elérését, ha a borvidéki rendtartásban még azt is megtiltják, hogy a tokaji borokat a borvidéken kívül palackozzák?

I.G.: Úgy, hogy a Tokaji Borvidéken megtermelt szõlõ egy nagyon jelentõs hányadát évrõl-évre a borvidéken kívüli borászcégek vásárolják fel, amelyeknél a feldolgozás kapcsán nem biztosítható maradéktalanul, illetve nem ellenõrizhetõ a „Tokaji” név eredetvédelme, az ahhoz kötött minõségi elõírások betartása. A Hegyközségi Tanács szerint az így piacra kerülõ, megkérdõjelezhetõ minõségû termékek forgalmazása egyértelmûen rontja a tokaji borok presztízsét. A szõlõ felvásárlását persze ezután sem tiltja meg a borvidéken kívüli pincészeteknek senki, a korlátozás csak arra vonatkozik, hogy a jövõben az ily módon elõállított borok palackjára nem lehet ráírni a „Tokaji” nevet. Ennek révén a korlátozás az egyik legfontosabb eredetvédelmi intézkedés lehet a jobb minõség felé vezetõ úton. A szigorúbb elõírások, elvárások és minõség-ellenõrzés pedig együttesen erõsebb garanciát jelentenek a prémium minõségre.

Eco.hu: Amennyiben viszont vannak felsõbb szintû jogszabályok is, nem okoz szabályozási ellentmondást, hogy a Hegyközségi Tanács a jogszabályi hierarchiával ellentétesen, „alulról” fogott neki az eredetvédelem megerõsítésének?

I.G.: Nem. Ugyanis a testület maga is megfogalmazta a határozatában, hogy az új rendtartásban megfogalmazott rendelkezések csak akkor lesznek alkalmazhatóak a gyakorlatban, amennyiben a magasabb szintû jogszabályok módosítását is sikerül elérni, ideértve a termékleírást is. Tehát a borvidéki rendtartás megreformálása csak az elsõ lépés a sorban. Ugyanakkor a rendtartásba került elõírások a jogszabályi környezet módosításáig is alkalmasak arra, hogy kifejezzék a Hegyközségi Tanács szándékát. Tehát azt, hogy milyen irányba kíván lépni a testület a tokaji borok eredetvédelmének megerõsítése érdekében. Ez pedig elegendõ idõt biztosít ahhoz is, hogy a borvidéken dolgozó szõlõtermesztõk és bortermelõk is megkezdhessék a felkészülést az új elõírásokra.

Eco.hu: Jogi szempontból mi szól amellett, hogy éppen most döntött a Hegyközségi Tanács a szigorítás mellett?

I.G.: A testület tagjai nyilvánvalóan azt is figyelembe vették, hogy készülõben van a tokaji régió integrált fejlesztését szolgáló kormányzati stratégia, amelyet a kabinet – az eddig megjelent nyilatkozatok alapján – még idén el kíván fogadni. Ez pedig ideális hátteret biztosít ahhoz, hogy a már régóta esedékes, de sok feladattal és nehézséggel járó reformot a bortermelés területén is elindítsák.

Eco.hu: Mégis, mely jogszabályokat kell módosítani ahhoz, hogy a tokaji borok eredetvédelmét a gyakorlatban is meg lehessen erõsíteni?

I.G.: Mindenekelõtt a bortörvény vonatkozó paragrafusait kell módosítása, amellyel egy idõben a törvény még hatályban lévõ – az idõközben életbe lépett közösségi termékleírás által felülírt, illetve feleslegessé tett – végrehajtási rendeletét is át kell írni, vagy hatályon kívül kell helyezni. Ezzel párhuzamosan pedig a tokaji borok termékleírásának módosítását, valamint az európai uniós az E-Bacchus adatbázisban a tokaji borokra vonatkozó leírások és hagyományos kifejezések újrafogalmazását is kezdeményezni kell. Utóbbi egyébként a bortörvényben meghatározott fogalmak módosításából következik, azon alapul majd.

Eco.hu: Visszakanyarodva a Hegyközségi Tanácsra, valóban képes a testület arra, hogy a borvidék borásztársadalmának a többségi akaratát fejezze ki?

I.G.: Igen, a hegyközségi tanács szervezeti felépítése és mûködési elvei garanciát jelentenek arra, hogy az egyéni érdekek ne gyûrhessék maguk alá a többségi szempontokat. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa esetén ez konkrétan azt jelenti, hogy a testületben a borvidékhez tartozó mind a 8 hegyközség egy-egy szõlészeti és borászati küldöttel képviseli magát. Tehát egy olyan 16 tagú testületrõl van szó, amelynek tagjai személyüknél fogva a térség összes hegyközségének érdekeit képviselik, demokratikus módon, többségi döntéssel hozva meg határozataikat. A küldötteket pedig az egyes hegyközségek közgyûlésén, a hegyközségi tagok szavazatával választják meg, így teljes felhatalmazás birtokában vitathatják meg és szavazhatják meg a Hegyközségi Tanács elé kerülõ javaslatokat. Ugyanakkor a döntéseket követõen a delegáltaknak a saját hegyközségükben is mindenki számára el kell magyarázniuk az elhatározott változtatások lényegét. A küldöttek már csak emiatt sem tehetik meg, hogy ne a többségi borásztársadalom akaratát képviseljék a szavazásoknál.

Eco.hu: Kikéri-e a testület a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az álláspontját is az ügyben?

I.G.: Ez nem is lehet kérdéses, a testületnek az új borvidéki rendtartást kötelezõ megküldeni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, s csak a megküldést követõ 30 nap elteltével lehet kihirdetni. Emellett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának jogkörébe tartozik az is, hogy kezdeményezze az E-Bacchus adatbázis módosítását.

Eco.hu: Végül, mely idõponttól lesznek érvényesek a tokaji borokra a szigorúbb rendelkezések?

I.G.: A határozat már az idei szüretre is vonatkozik, s az egyeztetések alapján a módosított termékleírás nemzeti jóváhagyása – ezzel hatályba lépése – is már az idei borpiaci évre megszülethet. Ez szakmai szempontból fontos, az idei év ugyanis az elmúlt évek legtöbb és legjobb aszútermését hozta. Azonban figyelembe véve az aszú érleléséhez szükséges idõ hosszát, az új minõségi követelményeknek megfelelõ Tokaji Aszúk legkorábban 2016-ban kerülhetnek ki a boltok polcaira.

Forrás:
Eco.hu
http://www.eco.hu