Hová kerül az idei szõlõtermés?

Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) legutóbbi ülésén a tanács titkárának megválasztásán túl – mint hírül adtuk, Varga Sándor nyugdíjba vonulása után e pozíciót szeptember 1-jétõl dr. Gál Lajois tölti be – a szürettel összefüggõ kérdések, így a felvásárlási árak is terítékre kerültek. – Különös aktualitást adott ennek, hogy a rendelkezésre álló információk alapján az Integrált Borgazdasági Zrt., azaz a korábbi Egervin, illetve a hozzá kötõdõ gazdasági szervezet, az Egri Szõlõ-Bor Szövetkezet idén nem kíván szõlõt felvásárolni, cserben hagyva ezzel a gazdák jelentõs részét – jelentette ki Tarsoly József egri hegybíró. – Ráadásul – tette hozzá – õk, a többi jelentõsebb felvásárlótól eltérõen, nem is képviseltették magukat a mostani tanácskozáson. Elhangzott: aggodalomra adhat okot az a tény is, hogy szemben a tavaly ilyenkor a borvidéken regisztrált 194 ezer hektoliteres átmenõ készlettel, most ötven százalékkal több bort, 292 ezer hektolitert rejtenek a pincék, miközben a termés – jelen állapotok szerint – 10-15 százalékkal lehet nagyobb az elmúlt évinél. Ami pedig a felvásárlási árakat illeti, az egri hegybíró akképp fogalmazott, hogy most úgy tûnik, azok a kedvezõtlen körülmények dacára is „csak” 10-20 százalékkal esnek vissza. A piaci információk szerint a korai érésû fajták esetében 65-70 forintos kilónkénti árral lehet kalkulálni. Igaz azonban – mutatott rá Tarsoly – most inkább épp az illatos fehér fajták iránt mutatkozik érdeklõdés, s a kékszõlõk esetében lehetnek majd komolyabb értékesítési gondok. Ez utóbbiak árát most 70-80 forint körülire várja. – Évek óta mondjuk, s ez most még nyilvánvalóbb lesz: azoknak a szõlõtermelõknek, akiknek nincs hosszú távú szerzõdésük, súlyos eladási nehézségekkel kell majd szembenézniük – tette hozzá. – Természetesen szóba került a korábbról ki nem fizetett szõlõk ügye is. Úgy tudni, hogy az Egri Szõlõ-Bor Szövetkezetnek mintegy 300 milliós tartozása van, ami több mint ezer tagot érint, ráadásul úgy tûnik, esetükben pillanatnyilag nem is látszik, ki veszi majd meg az idei termést. Rajtuk sem az EBHT, sem más felvásárlók nem tudnak segíteni, esetleg borvidéken kívüli édeklõdõkkel kell majd tárgyalniuk. Ugyancsak kiderült, hogy a felvásárlók – miként a korábbi években is tették – az árak tekintetében ezúttal is kivárásra játszanak, bizonytalanságban tartva ezzel a gazdákat. Az EBHT-ban pedig továbbra sincs kellõ elszántság, hogy változtasson ezen a helyzeten – vázolta a viszonyokat Tarsoly József. Az egri hegybíró által elmondottakat lényegében megerõsítette Varsányi Lajos, az EBHT elnöke is. Szavai szerint az Egri Borvidéken a mostani szüreten mintegy 5600 hektár termõ szõlõrõl szedhetik le a gyümölcsöt a gazdák, méghozzá – a hegybírók becslései szerint – hektáronként átlag 94 mázsát. A védett eredetû borok közül Egri Bikavér-alapanyagot 2144, Egri Bikavér Superiorét 659, Debrõi Hárslevelûét pedig 228 hektárról gyûjthetik be. – A tavalyi hektáronkénti átlagtermés 78 mázsa volt, a jelek szerint ennél most 20 százalékkal jobb eredményre számíthatnak a gazdák, a még a pincékben lévõ készletek viszont aggodalomra adhatnak okot – fûzte hozzá Varsányi. – A felvásárlók lényegében egyhangúan arra tettek ígéretet, hogy a szerzõdéses partnereiktõl átveszik a megfelelõ minõségû szõlõt, de egy-két kivételtõl eltekintve – a tárolóterek szûkössége miatt – jelentõsebb többletet nem terveznek lekötni. Tény ugyanakkor az is, hogy a borvidék termésének korábban közel 30 százalékát lekötõ Egri Szõlõ-Bor Szövetkezet nem volt jelen a mostani egyeztetésen. Azt sem szabad elhallgatni, hogy a tartozások halmozódása miatt minél inkább elhúzódik a krízis, annál nagyobb károkat okoz a borvidéknek, különösen a szövetkezettel közvetlen kapcsolatban álló termelõknek – mutatott rá az EBHT elnöke. A Tarsoly József által felvetettekre reagálva ugyanakkor Varsányi Lajos úgy fogalmazott, hogy az EBHT-nak sem módja, sem lehetõsége nincs közvetlenül beavatkozni a piaci folyamatokba, de még az agrártárca keze is meg van kötve e tekintetben. – Megoldás a sûrítménykészítés, illetve -felhasználás lehetne, valamint a lepárlás, ám az elõbbihez szükséges jogi szabályozás késik, az utóbbinál pedig az uniós korlátok jelentenek akadályt – tette hozzá. Az elhangzottak kapcsán kíváncsiak lettünk volna az Egri Szõlõ-Bor Szövetkezet elnökének, Krizsai Józsefnek a véleményére is, ám az Integrál Borgazdasági Zrt.-nél megadott számon nem sikerült õt utolérnünk. Az EBHT-nak sem módja, sem lehetõsége nincs beavatkozni a piaci folyamatokba.

Csak a csúcskategóriás és minõségi borokkal lehet elõrébb lépni Varsányi Lajos szerint a szõlõ-bor ágazat legnagyobb gondját most a túl erõs forint jelenti, hiszen drágává és versenyképtelenné teszi a magyar borokat az exportpiacon, az áremelés elmaradása viszont a termelõk veszteségeit növeli. Ráadásul az importborok viszonylag olcsón jönnek be az országba. – Sokakkal egyetértésben magam is úgy látom, hogy hosszú távon az igazi megoldást a jelenleginél hatékonyabb eredetvédelem jelentené, ha a hektáronkénti 55-60 mázsában maximált termés mellett készített csúcsminõségû borokra, illetve a 110-120 mázsás korlátozással készített minõségi kategóriára helyeznénk a hangsúlyt. Az ennél gyengébb minõségû egri boroknak ugyanis egyszerûen nincs jövõje – jelentette ki az EBHT elnöke.

Forrás:
HEOL.hu
http://www.heol.hu