Hõsokkot kapott a szõlõ

Hõsokkot kapott a szõlõ, mondta több szakember is hírportálunknak. Júliusban eddig egyetlen milliméternyi csapadék sem hullott, és bár a szõlõnek hosszú, mélyre hatoló gyökerei vannak, az erõs párolgás miatt a leveleken már látszanak az aszály nyomai.

Ahol alaposan kilevelezték a szõlõt, ott az erõs napsütés hatására a bogyókon barnás foltok jelentek meg. Ezek késõbb betöppednek, a héj ráaszalódik a magra, de ha jön egy nagyobb esõ, akkor kirepedezhetnek.

Az általunk megkérdezett termelõk elmondták, a szakmai elõadásokon mindig azt hallják, gondosan végezzék el a zöldmunkát, levelezzék ki a fürtök környékét, hogy az esetleges betegségek, mint a lisztharmat, vagy a peronoszpóra, ne tudjanak megtelepedni az ültetvényeken. Az elmúlt tíz napban azonban ez nem volt jó tanács, mert a kilevelezett szõlõnél nem volt, ami árnyékolja a fürtöket. Ráadásul vannak fajták, például a Rajnai rizling, mely nagyon érzékeny az erõs napsütésre.

Dr. Füzi István fejlesztõmérnök szerint egyes korai fajták termése már zsendül. A lisztharmat a továbbiakban már csak a leveleket és a fürtök kocsányzatát tudja fertõzni, a bogyók már ellenállóvá váltak. Ez nem jelenti azt, hogy a most még lappangó stádiumban levõ korábbi fertõzések miatt a lisztharmatbevonat még egy ideig ne erõsödhetne a bogyókon, de újabb bogyófertõzésre már nem kell számítani.

– Az idei év összességében csak mérsékelt veszélyt hozott, általános járványhelyzet nem alakult ki – mondta a fejlesztõmérnök. – Pedig az idõjárás kedvezett a lisztharmatnak. Jobban, mint az utóbbi négy évben, mióta a számítógépes elõrejelzõ rendszerünket üzemeltetjük bármikor. Súlyos megbetegedés ennek ellenére csak szórványosan, fõleg kisebb területû ültetvényekben fordul elõ.

A peronoszpóra ellen a még elõttünk álló 2-3 permetezéshez már csak kontakt készítményeket használjunk, lehetõleg réztartalmúakat. A lisztharmat ellen pedig választhatunk a szisztemikus és gázosodó hatású készítmények közül.

Sárosdi Ferenc szekszárdi borász abban bízik, hogy az idén optimális lesz a termés. Tavaly a sok csapadék miatt mindenki kevesebbet szüretelt, mint amennyire szüksége lett volna, így az idén talán pótolni lehet a hiányt. A termelõ eddig hatszor permetezett, a szõlõje gyommentes.

– A szõlõsorok ellenségének tartom a füvesítést, mert nem segít a szõlõnek a talajban lévõ nedvesség megtartásában, éppen ellenkezõleg, felhasználja azt – mondta Sárosdi Ferenc.

– Mi ki is iktattuk az ültetvényrõl. Úgy gondolom, az idei szüret minõségét és mennyiségét elsõsorban az dönti majd el, milyen lesz az idõjárás szeptember elseje és október vége között. Ha szép napos, zömében száraz idõ lesz, akkor ismét tele lehetnek kiváló minõségû borokkal a pincék a szekszárdi borvidéken.

A termelés költsége évrõl évre emelkedik

Évrõl évre drágul a növényvédõ szer, a gázolaj, a bérmunka. Ezek költségét a szõlõsgazdák nem tudják beépíteni a szõlõ árába. Hiába a borhiány, van egy árszint, ami fölé nem lehet menni, mert az embereknek nincs elég pénzük arra, hogy a drágább bort megvásárolják.

Idõjárástól függõen évente tízszer, tizenegyszer kell permetezni. Egy permetezés hektáronként 20 000 forintba kerül permetszerrel, gázolajjal együtt. Ehhez társul még a talaj kezelése, a tárcsázás, a fûnyírás, a szüretelés, a metszés, a zöldmunka költsége. Erre hektáronként 300 000 forintot lehet számolni. Egy hektáron általában 80-100 mázsa jó minõségû szõlõ terem. Egy kiló szõlõbõl hét deci bor lesz.

Forrás:
teol.hu
http://www.teol.hu