Hordó helyett kazánban végzi a szõlõ

Kapóra jött a borászoknak tavasszal a gyengülõ forint, mert jócskán megdrágította az importot. Tavaly a borászok már vészharangot kongattak a hazánkba érkezõ, egyre növekvõ mennyiségû olcsó olasz bor miatt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a KSH és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakértõi szerint – a fogyasztás csekély visszaesése mellett – az idei elsõ negyedévben harmadával csökkent a borimport az egy évvel ezelõttihez képest. Az export is visszaesett, igaz, csak 16 százalékkal. Ebben az idõszakban 19 millió hektoliter bort importáltunk 450 millió euróért, míg külföldön 148 millió hektoliter magyar bort sikerült eladni, 3,7 milliárd euróért.

Az olasz „borapály” miatt a palackozók ismét a hazai termelõk készleteit vásárolják fel, ráadásul emelt áron. S bár a piac megpezsdült, mégis egyre többen döntenek úgy, hogy inkább abbahagyják a termelést.

Egy Mátra-vidéki önkormányzati felmérés szerint az elmúlt idõszakban 30 százalékkal csökkent a lakossági gázfogyasztás. Amikor az okokat firtatták, kiderült, hogy a bortermelõ településeken a drága gáz helyett a kivágott szõlõtõkékkel fûtöttek a télen. A Nagyrédei Hegyközség irodájánál arról tájékoztatták lapunkat, hogy amíg három éve még 1100 hektár szõlõ tartozott a hegyközséghez, az idén jó, ha 800 hektáron szüretelnek, mert több mint 250 hektáron kivágták a szõlõt. Többen ezért uniós támogatásban is részesültek.

Mint azt Sidlovits Diána, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) referense elmondta, a nyomasztó európai borkészletek és túlkínálat apasztása miatt, az uniós borreform részeként 2008-tól kezdve, három év alatt összesen 175 ezer hektárral akarják a 3,4 millió hektáros közösségi szõlõterületet csökkenteni. Az elsõ évben összesen egymilliárd eurós támogatási igénnyel jelentkeztek a gazdák. A visszaosztás után, ennek mintegy a felét, 464 millió eurót tudtak kifizetni, igaz, eleve ennyi volt betervezve a célra a tavalyi büdzsében.

Magyarországon, a hektáronkénti 7560 eurós, 2,2 millió forintos átlagos támogatással összesen 3212 hektár szõlõt akartak kivágni tavaly. De az uniós túligénylés miatti kötelezõ visszaosztás miatt csak 1474 hektár után fizettek ki – összesen 9,8 millió euró – támogatást, fõleg alföldi és Mátra-vidéki gazdáknak. A most augusztusban induló idei kivágási szezonban az elnyerhetõ támogatás 6930 euróra, mintegy 2,1 millió forintra csökken. Jövõre már csak 6300 euróra, azaz hektáronként 1,9 millió forintra lehet számítani.

Urbán András HNT-szaktanácsadótól megtudtuk, hogy az idén a szõlõ az átlagos évjáratokhoz képest két héttel „elõresietett”. Ha ilyen marad az idõ, akkor a legkorábbi szõlõk szedése augusztus elején megkezdõdhet. A szakember szerint az idõjárás kedvez az újborok készítõinek, és az elsõ ilyen, már kezelt, palackozott borok augusztus végére megjelenhetnek a boltokban.

Az újbor nemcsak a szõlõsgazdának jelent korai szüretet, hanem a borászatoknak is, hiszen nem 1-2 év múlva, hanem a bor kiforrása után szinte azonnal pénzhez jutnak. Az utóbbi idõben divatba jöttek a kellemes, könnyû italú, alacsony alkoholtartalmú újborok. Néhány éve még csak a badacsonyörsi Varga Pincészet próbálkozott vele, tavaly már 3-4 konkurense is megjelent az újborok piacán. Az idén Urbán András már tucatnyi újborászra számít.

A késõbbi szüretre készülõknek még sok munkájuk lesz a szõlõvel, hogy megmentsék a betegségektõl. Nem szabad a permetlével takarékoskodni, hiszen a forró nyárelõt követõ viharos napok utáni páradús kánikula idején a peronoszpóra és a lisztharmat igencsak erõre kap.

Adható-vehetõ az újratelepítési jog

A telepítési jog nélkül létesített szõlõültetvényeket ki kell vágni, az azokon termett szõlõt pedig le kell párolni – errõl határozott az agrártárca. A szõlõültetvény kivágásával keletkezett újratelepítési jog mezõgazdasági vagyoni értékû jognak minõsül. Ezt felhasználhatja maga a kivágó, de el is adhatja, ha meghatározott ideig egyiket sem teszi meg, akkor állami jogtartalékba kerül, ami azt jelenti, hogy késõbb az állam adhatja el az újratelepítési jogot, amely a kivágottal azonos nagyságú területre vonatkozik. A jogosult személy Magyarország területén belül a tulajdonában vagy használatában lévõ – szõlõ telepítésére alkalmas – területen felhasználhatja ezt a jogát, illetve el is adhatja azt. Aki viszont megveszi, az nem adhatja tovább az újratelepítési jogot. Az eladási ár minimum 20 ezer, és maximum 150 ezer forint lehet hektáronként. A meghirdetett jogot az vásárolhatja meg, aki elõbb jelentkezett rá.

Forrás:
Népszabadság
http://www.nol.hu