Honnan lesz elég szalma?

Már egy az országgyûlés környezetvédelmi bizottsága részére 2007-ben összeállított szakmai anyagban is megállapították, hogy az erõmû mûködtetéséhez a környéken nem áll rendelkezésre elegendõ fûtõanyag (szalma), így azt jelentõs távolságokról (például Mezõkeresztes: 74 kilométer, Mezõcsát: 93 kilométer, Görbeháza: 78 kilométer, Hajdúdorog 98 kilométer Hajdúnánás: 92 kilométer) kell beszállítani, igen jelentõs módon tovább növelve a világörökségi terület közlekedési terhelését, ami napi szinten 198, éves szinten pedig 50 000 gépjármû plusz forgalmát jelenti a területnek.

A fele is túl nagy

F. Nagy Zsuzsanna, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért Alapítvány munkatársa által rendelkezésünkre bocsátott szakértõi vélemény még a korábbi elképzelésere,a 49,9 megawatt teljesítményû erõmûre vonatkozott, amelyett kifejezetten nagynak és túlméretezettnek minõsítettek és az a világ legnagyobb ilyen típusú erõmûve lett volna, ha elkészül. Mint ismeretes, ma már csak fel ekkora erõmûvet terveznek Szerencsre, ám – a szakmai anyag szerint – a biomassza erõmûvek kívánatos mérete a szerencsi erõmû beruházással ellentétben legfeljebb 5-20 megawattos méretû.

„A hosszú beszállítói útvonal miatt elhasznált dízel és az égetéshez felhasznált 10 százaléknyi földgáz rendkívül magas fosszilis energia felhasználást jelent – momndta F. Nagy Zsuzsa. – Ez alapján a szerencsi szalmatüzelésû erõmû – ellentétben a beruházó állításával – nem tekinthetõ „megújuló energiaforrásokat hasznosító környezetvédelmi beruházásnak”.

Húsz milliárd az MFB-tõl

Mint lapunkban is foglalkoztunk vele, kezdetben egy japán hitelintézet finanszírozta volna a szerencsi erõmû építését, ám õk visszaléptek. „Ezek után éveken keresztül nem talált a beruházó megfelelõ befektetõt, mivel gazdaságtalan is lenne az erõmû. Szerencsen nem sok szalma terem, a fûtõanyagot száz kilométeres körzetbõl kellene beszállítani. Ráadásul évente 22 ezer kamionnyit, mivel ez a világ legnagyobb szalma-erõmûve lenne.” Ezt már a korábbi cikkeinkben is idézett Takács András, a Tokaj-Hegyalja Fejlõdéséért Szövetség ügyvivõje mondta. Mindez azért került újra napirendre, mert kiderült, Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter döntése nyomán a Magyar Fejlesztési Bank állami pénzbõl fogja kifizetni az erõmû megépítéséhez szükséges 20 milliárd forintot.

Varga István egy február végi levélben fejtette ki: semmilyen jogi akadály nem áll útjában az építkezés megkezdésének és kijeleti, hogy az erõmû nem fogja károsítani a környezetet. Takács Andrásék erre a következõket monmdják: „Nem is attól félünk, hogy szennyezett lesz a levegõ, hanem a forgalomnövekedéstõl, és attól, hogy az erõmû megépítésével a Hegyalja nem felel majd meg a világörökségi követelményeknek, így Drezdához hasonlóan visszaveszik tõlünk a címet.”

Megfogalmazott ellenvetések

1. Szerencs és Mezõzombor beruházásban érintett területe (az építési terület és a hatásterület egyaránt) a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj Világörökségi Terület része.

2. A beruházás ellentétes A Magyar Köztársaság Tokaji Borvidék Kultúrtáj Világörökség Kezelési Tervvel, amely többek közt kimondja: a beruházásoknál és fejlesztéseknél különös tekintettel kell lenni a táj- és természetvédelem szempontjaira, a borvidék tájképi szempontból igen érzékeny területein korlátozni kell a beépítést, különösen a zöldmezõs beruházásokat és a területpazarlást, a tájképet nem szabad elcsúfítani villanyvezetékekkel vagy egyéb mûszaki létesítményekkel, a szállítási és közlekedési rendszer nem károsíthatja, legfeljebb javíthatja az egyedülálló kultúrtájként jellemezhetõ Tokaji borvidék életének és környezetének magas minõségét.

3. A kezelési terv kimondja továbbá, hogy a közlekedési és szállítási rendszer alakításában a régió egyedülálló jövõbeli potenciáljainak kihasználására és a régió fenntartható fejlõdésének elõsegítésére kell törekedni, az ipari forgalom és nehézgépjármû forgalom káros – forgalmi, vibrációs, zaj, por és emissziós – hatásaitól mentesíteni kell a világörökségi terület településeit és ültetvényeit – elkerülõ utak, kamionstop, stb.

4. A beruházás a világörökségi területen jelentõs mértékben tájképromboló.

Az agorán írták…

Kovács Attila: Száz kilométeres körzetben nincs annyi szalma, amit a jószágok alá rakhatnának. Egyébként ha én lennék a beruházó, már régen arrébb vittem volna pár kilométerrel az erõmûvet, oszt meg van oldva.

Szathmáry Tamás: Inkább a „sóval bevetett” cukorgyárat építenék vissza, amibõl az egész környék élt…

Majoros László: Abba kellene már hagyni ezt a mûbalhét. Ebben az országban már semmit nem lehet – fõleg élni. A bazsarózsa többet ér mint a biztonságunk, egy pár borász miatt nem termelhetünk energiát. Szerencsen sokkal több szennyezõ forrás szûnt meg – sajnos – mint amit az erõmû termelne. A sorok között elégetett venyige, a felgyújtott tartló sokkal nagyobb szennyezést csinál, mint ez az erõmû. Nem lehetne egy icipicit józanul gondolkodni? Nem kéne rezervátumot csinálni a Zemplénbõl – már így is az vagyunk lassan.

Szádváry Gyula:Reménykedtem, hogy vége van már ennek az õrületnek, de sajnos nincs. A nagymarosi erõmû megépítése helyett rendszert váltottunk. Energiaéhségünk nagy, ennek ellenére a szivattyús erõmû is megbukott. Ott néhány ezer négyzetméteres területen valóban kiirtásra kerülnének védett növények. Azzal számolt e valaki, hogy hány védett és fokozottan védett odulakó madár pusztul el az erdõk letarolása során. Hatalmas területeket kell tarrá vágni, hogy kielégítsék egy hõerõmû tûzifa igényét és ez folyamatos. A környezetvédõk ebben az ügyben vagy csõlátók,vagy néhány ember személyes érdekérõl van szó.

Bartos Sándor:Munkalehetõséget a véget nem érõ kamionáradat vezetõinek biztosítana, de nem a helybélieknek. Tovább romlana a közlekedési helyzet és az úthálózat.

Forrás:
Borsod Online
http://www.boon.hu