Honi fajták esélye a globalizálódó borpiacon

Az elsõ és a maga nemében egyedülálló projekttel a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett pályázaton vettünk részt: a Jedlik Ányos Program kiírásán 300 millió forintot nyertünk. A feladatra szervezõdött konzorcium mukájában négy kutatóintézet, két fõiskola, egy egyetem, s négy neves szõlõ- és bortermelõ vesz részt. Abból indultunk ki, hogy a hagyományos magyar – kárpát-medencei – borainkat a világpiac nem ismeri, sõt a globalizálódó magyar borpiacon is elveszíthetik versenyképességüket – bocsátotta elõre Gál Lajos, az FVM Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, az \”ötletgazda\”. – Hazánkban a 22 borvidéken jelenleg összesen 67 ezer 700 hektáron termelnek szõlõt, legnagyobb területen, 8352 hektáron Kékfrankost, illetve 6291 hektáron Olaszrizlinget. Helyi és embelmatikus jelentõsége van Badacsonyban a Kéknyelûnek, Pécsett a Cirfandlinak, a debrõi körzetben a Hárslevelûnek, Szekszárdon pedig a Kadarkának. A cél e borok versenyképességének megalapozása. A magyar borászati vállalkozások túlnyomó többsége számára ez létkérdés, mert az ültetvények fajtaösszetételét rövid idõ alatt nem lehet és nem is célszerû megváltoztatni.

Ám – tette hozzá – e fajtáktól lehet várni a \”magyar borkarakter\” kialakítását és egyedi megjelenítését is. Ezért a már meglévõ hazai kutatóbázis segítségével a bor érzékszervi értékének – ide értve a termõhelyet, a fajtát, az évjáratot, a szõlõtermesztési, borászati technológiát – komplex, több évjáratban történõ vizsgálatával, az így kapott eredményeknek az eredetvédelmi szabályokban való felhasználásával kívánja a magyar borarculatot, a közösségi bormarketing alapjait megteremteni.

Gál Lajos szerint a világ szõlõterületeinek növekedése, a bortermelés fejlõdése nagyon felgyorsult. Ennek következménye a jelentõs túltermelési válság, az újvilági borok elõretörése, a világfajták – Chardonnay, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Sauvignon blanc – térnyerése, a hagyományokra épülõ, a helyi fajtákat termelõ régiók borainak piacvesztése, a magyar borgazdaság zsugorodása, a magyar borarculat kialakulásának identitászavara.

– Komoly gond – mondotta -, hogy a szõlõültetvények területe is rohamosan csökken. Átmeneti sikerek után visszaesett a nyugati országokba irányuló borexport, miközben az évi, fejenkénti 30 literes belsõ fogyasztás fõleg a nagyon alacsony árszínvonalú tömegborokra vonatkozik. Bár néhány magántermelõnél látványos a fejlõdés, ám ez az ágazat volumenének alig 5-10 százaléka. Ráadásul – Tokajt leszámítva – az innen kikerülõ \”csúcsborok\” is zömmel világfajtákból készülnek, miközben az emblematikus hazai fajtákból készült borok sem a piacon, sem a hazai, a nemzetközi versenyeken nem szerepelnek átütõ sikerrel. Szerencsére ez alól is van kivétel: az Egri Bikavér, amely esetében már a minõség tudatos, tudományos alapokra helyezett fejlesztésérõl, az eredetvédelem alkalmazásáról beszélhetünk.

Hozzátette: a bor világpiaci helyzete alapján Magyarországon nem minden évjáratban és nem minden termõhelyen adottak a lehetõségek, hogy viszonylag nagy mennyiségben, jelentõs karakterrel bíró, jó minõségû borokat termelve, a költség-minimalizálási stratégia alkalmazásával felvegyük a versenyt az újvilági, vagy a dél-európai tájborok termelõivel. A lehetõségek jobbak az egyedi karakterrel bíró, speciális ízvilágot mutató boroknál, ekképp ezek fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Ehhez szükséges a magyar borarculat kialakítása.

– Kutatási programunk célja a hazai szakmai hiányosságok megszüntetése, a legnagyobb területen termesztett Kékfrankos és Olaszrizling, s az emblematikus szõlõfajták tudományos adatbázisának létrehozása – mutatott rá. – A vizsgálatok kiterjednek a termõhelyek ökopotenciáljának felmérésére, a fajták és klónjaik összehasonlító elemzésére, a szõlõtermesztési technológia élettani kutatásokra alapozott precíziós fejlesztésére, a borászati technológiai kísérletekre. Ezt a folyamatosan feltöltendõ, három év alatt elkészülõ adatbázist minden borvidék számára elérhetõvé tesszük. Ez már kiindulási alap lehet a magyar borok arculatának kialakításához.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu