Hónap Borvidéke: Mór
A borvidék termelõi a hónap meghatározott napjain személyesen mutatják be és kóstoltatják boraikat a Ház földszinti kóstolótermében, így kívánunk lehetõséget teremteni, hogy a borkedvelõ közönség találkozhasson a legautentikusabb személlyel, a borásszal. A kóstolók du. 14,00-kor kezdõdnek és általában 18,30-ig tartanak.A Kóstoltatások ingyenesen látogathatóak.
Kóstoltatás idõpontja
2006 Május 5. Péntek
Molnár Pál – Gruber István
2006 Május 6. Szombat
Bozóky Családi Pincészet
2006 Május 7. Vasárnap
Molnár Pál – Gruber István
2006 Május 12. Péntek
Varga Pince
2006 Május 14. Vasárnap
Frey Pince
2006 Május 19. Péntek
Hegedûs Családi Borászat
2006 Május 20. Szombat
Hegedûs Családi Borászat
2006 Május 21. Vasárnap
Molnár Pál – Gruber István
2006 Május 24. Szerda
Varga Pince
2006 Május 25. Csütörtök
Bozóky Családi Pincészet
2006 Május 26. Péntek
Milkós Pince
2006 Május 27. Szombat
Miklós Pince
2006 Május 28. Vasárnap
Miklós Pince
Hazánk 22 borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentõsebb borvidékek közé tartozik a Móri borvidék.
Bár múltja a történelmi római kori idõkig tekint vissza és területe gyakran változott, bortörvényünk 1996-ban mondta ki, hogy e borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakõ, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szõlõkataszteri besorolású határrészei tartoznak. A Vértes és Bakony völgyében fekvõ települések életében mindig meghatározó szerepet játszott a szõlõ- és bortermelés. Alapvetõ hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlõdésére. Évszázadokon át a szõlõ mûveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élõ emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.
Különösen nagy jelentõséggel az 1690-es évektõl bír a szõlõ és bortermelés a vidéken, hiszen a török idõk által okozott elnéptelenedés után a vidék földesura, Hochburg János kapucinus szerzeteseket és német telepeseket telepített Mórra, akik az igazi fellendülést hozták a borvidék történelmében. Az 1950-es évekig szinte kizárólagos Ezerjó fajtát (ami magyar szõlõfajta) a kapucinusok hozták tokaji rendházukból, s az õ közremûködésükkel terjedt el a borvidéken a hozzá tartozó kopaszmetszéses fejmûveléssel együtt, aminek rendkívüli kézimunka igényét csak az itt élõ svábok kitartó szorgalma tudta kielégíteni.
A modern kor beköszöntével a bortermelés gazdasági jelentõsége visszaszorult, de Mór és a borvidék települései arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlékeiben, a hagyományok õrzésében, a mindennapi emberi kapcsolatokban továbbra is óriási jelentõsége van a szõlõmûvelésnek, a borászatnak és a borkultúrának.
Az összesen 721 hektáros (ebbõl termõterület 713 ha) Móri Borvidéken 2352 szõlõsgazda tevékenykedik, közülük kb. 18-20 rendelkezik nagyobb területtel, többségük 1 hektár alatti területet birtokol. A borvidék az utóbbi idõben folyamatosan csökkent, 2002-tõl viszont újabb telepítési kedv tapasztalható, a korábbi kivágási hullám megállt. A borvidéken 2004-ben mintegy 20 ezer hektoliter bort állítottak elõ. Ez a mennyiség elsõsorban a gazdák megélhetését fedezi (a borvidéken összesen 83 egyszerûsített adóraktár mûködik, ahol hivatalosan termelõi borértékesítés végezhetõ), a termelés bõvítését már nem biztosítja. A móri bort kizárólag belpiacokon értékesítik, illetve jelentõs részben nem a bort, hanem a szõlõt adják el a gazdák a nagyobb feldolgozócégeknek.
A palackos borok tekintetében a Móri borvidék a mezõny utolsó felébe sorolható, az utóbb tizenöt évben nem is igazán lehetett palackos móri borokat kapni. Az elmúlt néhány esztendõben azonban már próbálkozik néhány családi borászat palackos borok elõállításával és értékesítésével, de a borok zöme, még ha minõsége jó is, még mindig folyó borként értékesül. Ebben szerepet játszik az is, hogy az itt termett szõlõ mintegy felét nem Móron dolgozzák fel, hanem más borvidékek nagy szõlõfelvásárló cégei, igaz móri borként jelennek meg vele a kereskedelemben.
Jellemzõ azonban a borvidékre az is, hogy szinte nincs olyan gazda, aki csak szõlõtermesztéssel foglalkozik, mert az itt élõk a saját fogyasztásra szánt feldolgozáson túl jövedelem kiegészítésként borturizmussal, vagy jó minõségû kannás borok értékesítésével is foglalkoznak. Annak a néhány vállalkozó szellemû pincészetnek, amely palackos borokkal akar betörni a piacra, szembesülnie kell a nehézségekkel. Rá kell döbbenniük, hogy a piac komoly marketingmunkát, napi kapcsolattartást és sok-sok utánajárást igényel. A viszonylag kicsi palackos mennyiség jellemzõ borvidékünk boraira, valamint az, hogy nagy áruházláncokban nem, inkább csak vinotékákban, illetve a környékbeli szállodákban, éttermekben lehet hozzájutni.
A legfõbb gond egy nagy helyi felvásárló hiánya. Olyané, amely képes lenne kiváló minõségben és jelentõs volumenben megjelenni a móri borokkal a piacon. Egy ilyen integrátorra azért lenne szükség, mert segítségével a tíz-húszezer palackot termelõ gazdák is bejuthatnának a nagy kereskedelmi láncokba.
Móri borvidék borai jellemzõen fehérborok. A telepíthetõ fajták köre a 2004. évi bõvítést követõen a következõ: a meghatározó és az 1950-es évekig szinte kizárólagos Ezerjó fajta mellett a Tramini, a Rizlingszilváni, a Rajnai rizling, a Zöldveltelini és a Chardonnay a leggyakoribb szõlõfajták. Minõségi bor készíthetõ továbbá az Irsai olivér, Királyleányka, Ottonel muskotály, Cserszegi fûszeres, Olaszrizling, Sauvignon, Szürkebarát és Zenit fajták telepítéseibõl. Csak tájbor készítésére alkalmas fajták az Ezerfürtû, Hárslevelû, Sárga muskotály, Zefír, Zengõ, mely fajták a jövõben már nem telepíthetõek.
Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a 19. századi filoxéra-vészt követõ újratelepítések során lett a fõ szõlõfajta a borvidéken, hiszen itt talált igazán egymásra a fajta és az éghajlat, ezért itt minden évben minõségi, gyakran csúcsminõségû bort lehet termelni az Ezerjóból. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, késõn érõ borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlõdik ki teljes erejében, és ekkor érzõdik igazán egyéni íze. Kedvezõ idõjárás esetén a szõlõfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idõ esetén a töppedt szõlõszemekbõl aszúbor készíthetõ, amely a hozzáértõk szerint ízben és minõségben a tokaji aszúval vetekszik.
A borvidék jövõje
Ma móri borvidéken a szõlészet-borászat jellemzõen családi pincészetekben folyik, amelynek eszközigényét, termelõi kapacitásait, marketing módszereit és értékesítési piacait fáradtságos munkával, fokról-fokra igyekeznek a borosgazdák megteremteni. A szõlészet-borászat fejlesztése komoly tõkét igényel, amelyet a családi pincészetek az ágazat jelenlegi jövedelemtermelõ helyzetében nehezen tudnak saját erõbõl elõteremteni. A móri borászok ezért a jövõben fontosnak tartják egy önálló borvidéki palackozóüzem létrehozását, amelyben a gazdák is résztulajdonosok lehetnek és így kedvezõbb feltételek mellett vehetik igénybe a szolgáltatást. Többek között ezzel a céllal, továbbá a közös borértékesítési marketing megvalósítása miatt alapította meg 2003-ban 23 borosgazda a Móri Ezerjó Borászati Kft-t, amely a jövõben pályázati forrásokat is fel kíván kutatni a szõlészet-borászat fejlesztésére. Sajnos a Móri Ezerjó Borászati Kft. által pályázati támogatással megvalósítani tervezett szõlõfeldolgozó, valamint borászati és palackozó üzem létesítéséhez igényelt önkormányzati hozzájárulást , illetve pályázati garanciavállalást a termelõk kérése ellenére Mór Városi Önkormányzat képviselõ-testülete 2004. márciusban nem támogatta. Egy gazdasági társaság tõkebefektetésével sikerült a pályázati önrészt elõteremteni, azonban mivel a Sapard program keretében a zöldmezõs beruházás projektjét a Magyar Állam nem támogatta, a gazdasági társaság kivonta a befektetett tõkéjét. Jelenleg újabb tõkebefektetõket keres a Kft., hogy a beruházás megvalósításához az új pályázati lehetõségeket ki tudja használni (AVOP).
A minõségi borok hírnevének és a kitartó propagandának köszönhetõen a Móri borvidéken is terjed a borturizmus, ma már a pincelátogatás mellett számos, a borhoz kapcsolódó színvonalas borvidéki turisztikai rendezvényen vehetünk részt (Móri Bornapok, Szent György-napi Vigasságok, borversenyek stb.) 2004. áprilisától mûködik a Móri Borvidéket teljes körûen bemutató, színes internetes portál (www.moriborvidek.hu), amelyen a pincészetek is bemutatkozási lehetõséget kaptak.
Ez nagyban segíti a megtermelt kiváló minõségû borok értékesítését, de a továbblépéshez nagyobb összefogásra és külsõ segítségre is szükség van. A borvidék sorsát az is befolyásolja, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz sok régebbi szabályt megváltoztatott és újabb alkalmazkodási kényszert jelent a bortermelõk számára.
Valószínû ezért, hogy a Móri borvidék gazdáinak szorgalmán és hozzáértésén, az önkormányzati vezetõk segítõ hozzáállásán túl fõleg a magyar kormányzati és az EU döntéshozók szándékain múlik, hogy milyen lesz a Móri borvidék jövõje, és ki tudja-e használni a belföldi, és az egységes európai piacon megnyíló értékesítési lehetõségeket. Erre befolyással lehet a 22 magyar borvidék 6 borrégióban történõ egyesítése.
2004. év során megvalósult elképzelés, hogy a Móri Borvidék a Duna (Észak-Magyarorzsági) Borrégió része lett, az Ászár- Neszmélyi, az Etyek-Budai, a Pannonhalmi és Soproni Borvidékkel egyetemben.
Frey Szabolcs
borvidéki titkár