HNT: fenn kell tartani az újratelepítési jogok rendszerét
A szakember emlékeztetett: a 2008-ban elfogadott új közösségi borpiaci szabályozás jelentõsen átalakította az ágazat korábbi jogszabályi rendszerét, például: a támogatási rendszert, a borkategóriákat, az eredetvédelmet, a címkézési szabályokat.
A borpiaci szabályozás egyik új elemeként jelent meg, hogy 2015. december 31-tõl megszûntetik az unióban a szõlõtelepítések korábbi tilalmát, azaz eltörli a telepítési jogok rendszerét. A telepítési joghoz kötött telepítés-engedélyezési eljárást az egyes tagországok 2018. december 31-ig tarthatják fent nemzeti hatáskörben.
A szabályozás az európai szõlészeti-borászati szakmai szervezetek körében mára központi kérdéssé vált – jelezte Horváth Csaba. A minõségi bortermelésben érintett hagyományos bortermelõ országok szakmai szervezetei – így a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is – egyet értenek abban, hogy a telepítési jogok rendszerének eltörlése az európai szõlõ-bor kultúrát alapjaiban érintené negatívan, és a tejszektorhoz hasonló krízist idézne elõ.
Így nem véletlen, hogy a 19 európai ország 75 borvidékét – többek között a Tokaji borvidéket is – magában foglaló AREV (Assamblée des régions Européennes Viticoles) nyilatkozata erõs kritikával illeti a 2008-as borpiaci reform termelés-liberalizációs elképzelését.
„Nagyon sok borvidéken valós félelmet okoz ez az ultra liberális intézkedés, melyet a dán Mariann Fischer Boel vezette korábbi Bizottság akart. Az intézkedések a történelmi kis- és közepes birtokok költségeit növelhetik és az európai szõlõ-bor kultúra iparosítását támogatja, ami összeegyeztethetetlen az ágazat szociális, gazdasági, környezetvédelmi, tájépítészeti és idegenforgalmi elhivatottságával” – fogazmazták meg véleményüket az AREV-nél.
A téma fontosságát jelzi továbbá – közölte a szakember -, hogy a szõlõ újratelepítési jogok rendszerének fenntartása mellett tett politikai nyilatkozatot Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is.
A HNT fõtitkára szerint a telepítési jogok jelenlegi rendszere nem jelenthet akadályt a magyar termõterület növekedésének eléréséhez sem, hiszen az önként – kivágási támogatás nélküli – kivágott szõlõterületek után keletkezett telepítési jogokból és a nemzeti jogtartalékból hosszú távon biztosítható – ha szükséges – a magyar termelési potenciál növelése.
Az EU Bizottság azon álláspontja, miszerint a termelés szabályozását csak a földrajzi árujelzõvel ellátott borok esetében indokolt, nem jelent valós megoldást. A túltermelési válságot eddig is a földrajzi jelzés nélkül „asztali” borok okozták. Ezért az ágazatot egészében kell szabályozni – húzta alá Horváth Csaba.
A telepítési jogok közösségi szintû eltörlése viszont felveti azt a problémát, hogy a korábban közösségi kivágási támogatásokkal kivágott szõlõterületeket az EU néhány tagországa újratelepíti-e és az ott termelt olcsó tömegboraikkal megjelenhetnek a hagyományos magyar bel- és külpiacokon.
Mindemellett közvetlen hatásaként számolni lehet Magyarországon is a szõlõ termõföldek, és a szõlõ felvásárlási árak további csökkenésével, illetve bizonyos területeken akár a szõlõkultúra teljes eltûnésével. Megváltozna a tájkép, ezzel újabb vidéki területeinken kerülne veszélybe az ott élõk fontos bevételi forrását jelentõ falusi turizmus – vélte a szakember.
Forrás:
Galamus csoport
http://galamus.hu