Hegyalja Fesztivál: Középpontban a Tokaji

– 12. alkalommal hegyalja. Az ezredfordulón a tiszai ciánszennyezés apropóján indult el és mára hazánk egyik legmeghatározóbb könnyûzenei rendezvénye lett. Mennyiben változott az alapkoncepció? Mennyire maradt a környezetvédelem?

– A mai napig a Hegyalja az egyik olyan vezetõ magyar fesztivál, ahol a környezettudatos innovációk és a környezetvédelem a kezdetektõl a mostanáig hangsúlyosan jelenik meg. A mai napig csak a Hegyalja és a Szegedi Ifjúsági Napok – ami szintén a mi szervezésünkben zajlik – használ például visszaváltós mûanyag poharakat azért, hogy a fesztiválozókkal összefogva jelentõsen csökkentsük a szemét mennyiségét. Ha környezettudatosságról, felelõs szórakozásról van szó, a Hegyalja élen jár a fesztiválozók szemléletformálásában. Bár az elkötelezettség továbbra is erõs a zöld témák iránt, az elmúlt pár évben a környezettudatos életmódra nevelés és a környezetvédelem mellett más ügyeket is fókuszba állítottunk.

– Voltak korábban olyan, a környezetvédelmet hangsúlyozó újítások, mint azok a mûanyag poharak, ami egy idõ után lebomlanak a természetben. Idén is találkozhat ilyesmivel a látogató?

– A további zöld fejlesztések koncepciója készen van, a megvalósításhoz szükséges pályázati forrás azonban egyelõre nem állt rendelkezésre. Mivel idén nem írtak ki olnya pályázatot, ami a fejlesztési elképzelésünket támogatta volna, ezért a koncepció megvalósítása a források függvényében a következõ évekre tolódik. Az olyan nagy forrásigényû újsításokat, mint például a fehérvizes zuhanyzók, tehát a víztakarékos vagy napkollektoros rendszerek kiépítését a lehetõségeket figyelembe véve átütemezzük. A már megkezdett újításokat azonban saját keretbõl idén is folytatjuk.

Az idei év legfontosabb újítása a helyi lakók igényeit szolgálja, hiszen az idei év legjelentõsebb fejlesztése az az akusztikai zajcsillapítás lesz. Ez azt jelenti, hogy sokkal halkabb lesz a fesztivál kifelé. Tokajban jóval alacsonyabb hangerõvel fog szólni a rendezvény úgy, hogy ebbõl a fesztivál területén a közönség semmit nem érzékel majd, a Hegyalja a fesztiválterületen belül ugyangy dübörög mint máskor. Mindez egy hangtechnikai újításnak köszönhetõen valósul meg, ami egy úgynevezett kardiodid csillapítást jelent. Ez a mélysugárzóknak olyan irányított alkalmazása, ami a mélyebb frekvenciákat bizonyos hallótávolságon túl csökkenti, illetve kioltja. A magas frekvenciák pedig eleve nem szólnak olyan távolságba.

– Tavalyelõtt volt a 10. születésnap, idén talán még nevesebb még rangosabb fellépõgárdát hoztatok össze. Kik azok, akik mindenképpen kiemelkednek a mezõnybõl?

– Mi is úgy érezzük, hogy a 10. jubileumi fesztiválhoz képest is jóval erõsebb programmal sikerült elõrukkolnunk. Egyrészt ez piaci követelmény is. A hazai néhány nagy fesztivál, köztük a Hegyalja, idén is magasra tette a mércét, ami a program minõségét illeti. Azt gondolom, hogy a Mastodon, a Slayer, az újra összeállt Guano Apes, vagy a Scooter kiváló produkciót nyújtanak. A Scooter ráadásul különleges, élõ show-val készül a tokaji bulira. Ha megnézel például egy YouTube videót, akkor láthatod, hogy , az élõ produkció már a számítógépen keresztül is felpörgeti a hallgatót, nem hogy egy nagyszínpados mûsorral .Persze a hazai zenei színtér élvonalába tartozó fellépõk is erõsítik a Hegy’ felhozatalát, így például a Csík zenekar és Ferenczi Gyuriék közös produkciója Magyarországon elõször itt fog elhangzani. Vagy a Genesis volt gitárosa, Steve Hackett – aki pár éve már fellép alkalmanként a magyar jazz világsztárokból álló Djabe együttessel – Kelet-Magyarországon nem nagyon lépett fel, és most koncertet ad a Hegyalján. Van egy pár olyan érdekesség is, amit azt gondolom, hogy érdemes megemlíteni: ilyen a hagyományos rockzenében a Dalriada és a finn Korpiklaani közös produkciója, amelyben a két zenekar közösen ad elõ egy számot finnül és magyarul. És lesz még jó pár érdekesség, igazi zenei kuriózum, ami jellemzõen koncertkörülmények között nem szokott elhangzani.

– Úgy tudom, hogy a színpadok esetében történt egy kis átalakítás. Két nagyszínpaddal álltok a közönség elé?

– Így van. Ez azt jelenti, hogy ami tavaly volt a nagyszínpad, méretében-ellátottságában az most a Pepsi színpad. Itt lesz olyan nap is hogy négy külföldi sztár lép fel, akik közül néhány évvel ezelõtt bármelyikük nagyszínpados lehetett volna. Tehát ez önmagában is egy fél fesztiválnyi produkció. A nagyszínpadunk is sokkal nagyobb idén, Ez az újítás a közönség számára abszolút szembetûnõbb változás lesz. Van most egy úgynevezett folk-etno helyszínünk is, ez az MR2 Furmint Klub, ami saját fejlesztés. Abszolút unikum a hazai fesztivál palettán, és kifejezetten Tokajira specifikált színpad lesz. Ez azt jelenti, hogy az MR2-t sikerült meggyõznünk arról, hogy hozzunk létre egy olyan produkciót, amivel a tokaji borokat, összekapcsolva a zenével együtt vissza tudjuk helyezni arra a képzeletbeli polcra, ahonnan bizonyos sztereotípiák miatt lecsúsztak.

– Milyen sztereotípiákra gondolsz?

– A tokaji bort az elmúlt évtizedekben kialakult sztereotípiák „aranykalitkába zárták”. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a tokaji borokról hamis elképzelés él az emberek fejében. Az, hogy a tokaji bor drága és édes, ergo keveset lehet és keveset kell belõle fogyasztani, és leginkább ünnepek idején, különleges alkalmakon. Ez pedig problémákat okozhat a termék piaci megjelenítésében. Azt gondoltuk, hogy arra a szõlõfajtára, ami vezetõ a tokaji termõterületen – ez maga a furmint – szeretnénk csinálni egy olyan kampányt, ami nem csak a Hegyalja Fesztiválon jelenik meg, hanem országos médiumokban és más rendezvényeken is. A cél, hogy ezt különleges, tokajspecifikus fajtát a fiatalok körében is népszerû, a mindennapokban is fogyasztható borrá emeljük, amelyhez a borfogyasztáson túli értékek is társulnak. Ebbõl lett az MR2 Furmint Klub, aminek külön mûsorokat is fog szentelni a Magyar Rádió. Nem csak az MR2, hanem az MR1 is, valamint az m1 és a Duna TV. Mert ez egy nagyon fontos közös projekt, amiben a média erejét és a Hegyalja Fesztivál körüli érdeklõdést állítjuk a furmint népszerûsítésének a szolgálatába és olyan mûsorokat is teszünk mellé, amelyek nívósak és abszolút összeillenek a furminttal. Ilyen például a Csík zenekar fent említett projektje vagy a Djabe együttes, vagy a különféle folk, etno és folk-rock elõadóknak a fellépése. Ugyanitt lesznek a délutáni beszélgetõs mûsorok is, amelyek a korábbi Zöld Színpad programjait idézik. . A helyszín a környezettudatos és a civil szervezetek megjelenésétõl kezdve alkalmas a borkóstolókon át a különbözõ médiaszereplõkkel való beszélgetésig.

– Az elmúlt években amikor a Hegyalja Fesztiválról beszélgettünk mindig szóba jött a folyamatos fejlõdés a komfortérzetben és a folyamatos területbõvítés. Tudtok még bõvíteni, van még hova fejlõdni?

– Abszolút ez történt. Az idén több mint két hektárral nagyobb lett a fesztiválterület. Erre elsõsorban azért van szükség, mert a Tisza kemping területén épül az új 150 férõhelyes Hegy’ szálloda, ami jövõre a fesztivállátogatók szolgálatába állhat. Ez a vadonatúj szálláshely21. századi komforttal, vizesblokkal, épületekkel, medencével lesz felszerelve. Az építkezés az idei fesztiválra nem készülhetett el, jövõre viszont mindenki igénybe veheti. Részben ezért, részben a fesztiválozók számának folyamatos növekedése miatt a fesztivál területén idén kempinget bõvítettünk.Örülünk annak, hogy a hegyaljások egyre többen vannak, éls a kellemes feladatok közé tartozik, hogy a zsúfoltság elkerülése érdekében évrõl-évre újabb helyszínekkel kell bõvítenünk a fesztiválterületet. Nagyjából idén elérkezik az a pont, amikor lassan elérjük a végét. Ahogy terveztük, 2012-13-tól már elsõsorban belsõ innovációkra lehet számítani.

– Idén mit jelent az a nézõszám, amikor azt mondjátok, hogy kiteszitek a megtelt táblát?

– Ha napi 16-18 ezer ember megjelenik, az már nagyjából a befogadóképesség határa. Nyilvánvalóan be lehetne engedni többet is, de mi nem a West-Balkán vagyunk, a biztonságot muszáj figyelembe venni azért, hogy a fesztivál kényelmes, biztonságos, közlekedhetõ legyen. Ez a reális határ.

Forrás:
Zene.hu
http://www.zene.hu