Házibuli csak jövedéki engedéllyel?
Március elsejétõl, aki vásárlásonként húszezer forintnál többet költ, számíthat arra, hogy áfás számlát adnak neki, ha akarja, ha nem. Ehhez csupán az kell, hogy – a nagy összegû költés mellett – bizonyos árucikkekbõl kereskedelmi mennyiséget vásároljon. A pénzügyi tárca lapunk birtokába került rendelettervezete szerint háromezer forintnál kevesebbe kerülõ cikkekbõl tízet kell venni ahhoz, hogy kötelezõen áfás számlát kapjon valaki. Ötvenezer forintnál drágább cikkek esetén már két áru is elegendõ ehhez. Vagyis: egy karton tej, vagy két karton ásványvíz megvásárlása, úgy kiegészítve más termékek beszerzésével, hogy a számla átlépi a húszezer forintos \”álomhatárt\”, elegendõ ahhoz, hogy a kötelezõen kiadandó áfás számla megvárására szólítson fel az eladó.
A rendelet másik pontja szerint azoknak, akik a meghatározott mennyiségek ötszörösét veszik meg, már áfaalanyiságukat is igazolniuk kell. Vagyis: három rekesz (hatvan üveg) sör megvásárlása a pénzügyi tárca szerint már olyan nagykereskedelmi tevékenység, amit csak cégek, egyéni vállalkozások folytathatnak. Más kérdés, hogy ehhez már jövedéki engedély is kell a vevõnek. Szeszes italt magánszemély ugyan vehet nagyobb tételben, ám ezt vállalkozás (áfaalany) már csak a speciális jövedéki engedély birtokában teheti meg.
A rendelet elvben a feketekereskedelem elleni harcot szolgálná. Nyugtát eddig is kapnia kellett mindenkinek – a pénztárgép automatikusan adja a blokkot.
A Pénzügyminisztérium szerint a nyugtákkal – mint a rendelettervezet indokolásából kiderül – \”az áruk útja mennyiségben nem követhetõ, vagyis – különösen az import eredetû termékek – ellenõrizhetetlen módon adózás nélkül szívódhatnak fel a kereskedelemben\”. A PM által emlegetett probléma az, hogy jó pár olyan kereskedõ (vendéglátós) van, aki portékái beszerzésekor azért nem kér számlát, hogy így ne maradjon nyoma annak, kitõl, mikor, mibõl, mennyit vásárolt. Mivel õ nem mindig ad nyugtát, a beszerzések elfedésével könnyen eltitkolhatja vállalkozása valós forgalmát, amivel jelentõs mértékû adó befizetésétõl tekinthet el. Az áfás számla viszont tartalmazza a vevõ adatait, és – nem utolsósorban – az értékesített áru pontos megnevezését is. Így elvben minden olyan áru útja nyomon követhetõ lenne, amelyet kereskedelmi céllal adnak el.
Azon kívül viszont, hogy a rendelet humoros és dühítõ helyzeteket szülhet, és a sorok hosszabbításával – az áfás számlák kitöltögetésének gyarapodásával – bosszanthatja a kereskedõket és a vásárlókat, adatvédelmi szempontból is aggályos lehet. A vevõnek ugyanis személyes adatait kell megadnia, ha túlzott készletezésével átlépi az érték- és menynyiségi határokat.
A javaslatot ellenzõk szerint az sem biztos, hogy a változás eléri a kívánt hatást. A tervezett jogszabály ugyanis viszonylag könnyen kijátszható. A csalni vágyó kereskedõnek így persze jobban kell majd figyelnie: családtagjait, munkatársait is \”be kell vetnie\” majd a kívánt árumennyiség elõteremtéséhez.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fõtitkára szerint a pénzügyi tárca jelenlegi elképzeléseivel nem lehet elérni a kitûzött célt. A módosítás ezért indokolatlan többletadminisztrációt ír elõ a kereskedõk számára.
A tervvel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán közölték: a rendelet tervezete tárcaközi egyeztetésen van, amíg onnan vissza nem kapják, nem kívánnak foglalkozni a kérdéssel.
Forrás:
Népszabadság
http://www.nepszabadsag.hu