Harmóniában a természettel – A Hajós-Bajai Borvidék
A borvidék kialakulásának kezdetei még a XV.-XVI. századra nyúlnak vissza. Ezt különbözõ irodalmi adatok bizonyítják, mint az az 1700-as évekbõl származó hajósi okirat, amelyben rögzítetett: a falu új betelepülõi jelentõs adókedvezményt élveznek, ha szõlõtermesztéssel foglalkoznak.
Az itteni szõlõ és bortermelés kezdeteinek megalapozásában mindenképpen figyelmet érdemel az a tény, hogy a török hódoltság utáni idõszakban a betelepített németajkú lakosság szorgalommal, elszántsággal és kitartással látott hozzá a szõlõültetvények telepítéséhez.
A mai Hajós-Bajai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részébõl vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. A Duna-Tisza-közének délnyugati, a Dunához és az országhatárhoz közel esõ részén a Bácskai-hátság és a Dunamenti-síkság által határolt területén jött létre. Klímaviszonyai igen kedvezõek, az évi középhõmérséklet 10,5-10.8 C°, a napfényes órák száma évente eléri a 2080 órát is, amely igen magasnak mondható, míg az évi csapadékmennyiség 600-630 mm. A borvidék szõlõültetvényeinek jelentõs hányada a környezõ 85-110 méter tengerszint feletti magasságú síkságból 50-60 méterrel kiemelkedõ területeken létesült, átlagosan 150-160 méter tengerszint feletti magasságban. Ezen a vidéken a téli és a tavaszi fagyok ritkábban jelentkeznek és az általuk okozott károk sem olyan súlyosak, mint az Alföld más térségeiben.
De nemcsak a szubmediterrán klíma járul hozzá a kiváló minõségû Hajós-Bajai szõlõfajták termesztéséhez, hanem a borvidék talajadottságai is. A szõlõültetvények – ahol fele-fele arányban találhatók vörösbort és fehérbort adó fajták – fõként humuszos lösztalajokon és csernozjom jellegû homoktalajokon települtek, de elõfordulnak szõlõk egyéb csernozjom jellegû talajokon is.
A borvidék legelterjedtebb szõlõfajtái a Kékfrankos, a Zweigelt, az Olaszrizling, a Rajnai rizling, a Chardonnay, a Királyleányka, a Cabernet Sauvignon és a Cabernet franc. Büszkeségük a Hungaricumnak számító Kadarka és a Cserszegi fûszeres, valamint a minõségi desszertborok családjának legifjabb tagjaként emlegetett jégbor is. Innen, a Hajós-Bajai borvidékrõl indult el ennek a természetes desszertbornak a hazai elõállítása, amelyben a különlegesen kellemes illatok, ízek és zamatok a szemek szõlõtõkén történõ megfagyásával alakulnak ki. A szõlõben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévõ víz, így a fagyott szõlõbõl nyert bor nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz.
A bõ termésû, vegetációban igen gazdag Kincses Bácskaként emlegetett tájegységünk minõségi fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag. A bácskai ember házának asztaláról, soha nem hiányozhat egy pohár jó bor, s ma már a Hajós-Bajai térség kis mennyiségben elõállított, háziborai is méltán érdemelik ki a különbözõ borversenyeken elért jó helyezéseket.