Hamis bikavér az év borászánál

Szigorú regulát alkotott az Egri borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken termelhetõ védett eredetû borokra, amely 2003-ban miniszteri rendeletként is megjelent. Ezzel Magyarországon elsõként az egri borászok dolgozták ki a maguk eredetvédelmi szabályozását, amelynek célja például az egri bikavér megtépázott tekintélyének visszaszerzése volt. Ez a törekvés most biztosan megbicsaklott: a 2005-ben az év borászának megválasztott Vincze Béla 2007-es egri bikavérébõl vett minta csúnyán megbukott a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretein belül mûködõ Borminõsítési Igazgatóság vizsgálatán. Emiatt a hatóság a Vincze Borászat Kft. pincészetét múlt kedden 30 napra bezáratta, csupán a szüreti szõlõátvételt engedélyezte.

Az exportra szánt borban a laborvizsgálatok hozzáadott glicerint találtak – tájékoztatta a HVG-t Kocsi Emília, a Borminõsítési Igazgatóság igazgatóhelyettese. Glicerin természetes módon is elõfordul a borban, a tapasztalatok szerint az egri bikavér literenként 7–9 grammot tartalmaz – a beküldött mintában viszont 21,6 gramm volt. A szakértõk szerint az élelmiszeriparban nyirkosító, édesítõ és tömegnövelõ adalékként használt, színtelen alkoholféle nem okoz maradandó egészségkárosodást, de nagyobb koncentrációban fejfájást és hasmenést válthat ki.

A borhamisítók azzal a céllal kevernek a borba glicerint, hogy az testesebbnek tûnjön, vagyis a gyenge minõségû, „vékony” bort próbálják így drágábban eladni (a HVG a múlt héten 2190 forintért talált Vincze-bikavért a solymári Auchan áruházban). Vincze Béla az általa beküldött mintát védett eredetû egri bikavérként jelölte meg, amely a papírok szerint 250 hektoliter egalizált tételbõl származik. Ezt a mintavevõ Tarsoly József egri hegybíró aláírásával igazolta. Csakhogy – miután világossá vált, hogy a bor hamisított – a Borminõsítési Igazgatóság borászati felügyelõi a neves borász pincészetében maguk is megpróbáltak mintát venni a 250 hektóból, ám kiderült, hogy annak ott nyoma sincs. A borász azt állította a hatóságnak, hogy a bikavért nem õ termelte, és megnevezte azt a két borászatot, ahonnan az ital származik. A hatóság ezeknél a pincészeteknél is vizsgálódott, a Vincze által megnevezett tételeket is ellenõrizte – de azok nem voltak hamisítottak.

„Okirat-hamisítás miatt rendõrségi feljelentést teszünk a hegybíró és a borász ellen” – jelezte a pincebezárás után következõ lépést Kocsi Emília, hozzátéve, az üzletekben is mintákat vesznek Vincze és más egri termelõk boraiból. A hamisítás miatt kiszabható büntetés literenként 3 ezer forint. Ha meglenne a keresett 25 ezer liter bor, a bírság 75 millió forintra rúgna, ennek hiányában egyelõre nem tisztázott, mekkora lehet a summa. A 30 nap letelte után pedig csak akkor nyithat ki újra a pincészet, ha nyilvántartását rendbe teszi, a pincekönyvben leírt adatok és a valóság ugyanis az elsõ vizsgálatok alapján meglehetõsen távol álltak egymástól.

A nyilvántartásban tapasztalt hanyagságon túl az már különösen szomorú, hogy egy neves borász bizonytalan eredetû nedût próbált – eddig – jól csengõ nevével eladni, ráadásul a hegybíró aktív közremûködésével. A borvidéki elõírásoknak ugyanis az is része, hogy mielõtt a származási bizonyítványt kiadják, az Egri Borvidék Borminõsítõ Bizottsága érzékszervi vizsgálattal teszteli az italt. Ez a késõbb hamisnak bizonyult tétellel is megtörtént, vagyis a helyi bizottságon átment a bikavér. Méghozzá úgy, hogy a kóstolás elõtt – legalábbis papíron – a hegybíró vette a mintát, egyben azt is igazolva, hogy az megegyezik a Borminõsítési Igazgatóságnak elküldött borral. Az egyezés ügyében egyébként nem is állított valótlant: a hatóság emberei a helyi bizottságnál tárolt mintát is megvizsgálták, és az is tartalmazott hozzáadott glicerint.

Egerben ugyanakkor többen tudni vélik, hogy a glicerint nem Vincze tette a borba. Jól tudja ugyanis, hogy az exportra szánt tételeknél a Borminõsítési Igazgatóság mindenképpen méri a glicerintartalmat (a belföldi forgalomba hozatal elõtti minõsítésnél csak abban az esetben, ha a kóstolás és a laboratóriumi adatok között gyanús eltérés mutatkozik). Egerben állítólag már korábban is közismert volt, hogy létezik egy körülbelül 600 hektoliteres gyenge minõségû tétel, ami – egyikük szavai szerint – már egy ideje kering a borvidéken, s arról is beszélnek, hogy a pancsolásnak egy helyi labor adja a hátteret. A feltételezések szerint Vincze talán ebbõl vásárolt, s a „nevére véve” próbálta meg magas haszonnal forgalomba hozni, de nem volt elég óvatos, és nem vizsgáltatta be a bort.

Mi történt volna, ha a hamis bor kijut az országból? Mi volt Sümegi József pincészetével? További részletek a HVG csütörtökön megjelenõ számában.

Forrás:
hvg.hu
http://www.hvg.hu