Halálos veszély a pincében
Õsszel, a szüretek és a borkészítés idején – azaz szeptember közepétõl november második feléig – évrõl évre megismétlõdnek a mustgázmérgezések. Az erjedése során ugyanis olyan gázok – elsõsorban már viszonylag csekély erjedõ anyagból is igen nagy mennyiségû szén-dioxid – szabadulnak fel, amelyek nehezebbek a levegõnél, így alulról fölfelé, a padozattól kiindulva tölti ki a teret, pincét, járatokat. Sokan azonban nem veszik komolyan a gáz jelentette halálos veszélyt. Az országos katasztrófavédelem, a tûzoltóság mellett a szakemberek is ismételten felhívják figyelmet a gondos elõvigyázatosságra, a pincék szellõztetésének szükségességére. Jellemzõen a kisebb magángazdaságokban fordulnak elõ a tragédiák, melyek megelõzhetõk a régi, bevált módszer alkalmazásával: csak úgy tanácsos lemenni a pincébe, hogy égõ gyertyát tartunk derékmagasságban. Ha a gyertya elalszik, azonnal el kell hagyni a helyiséget. A gazdák körében is jól ismert gyertyapróbát és a fokozott körültekintést javasolja Tarsoly József egri hegybíró is. Mint fogalmazott: jellemzõen az emberi elõvigyázatlansággal függenek össze a halálos szerencsétlenségek. Nagyon gyakori az, hogy a melléktevékenységként borászkodó embereket éri a baj. A kis magánpincék és borászatok a nagyobb vállalkozásokkal szemben többnyire nem rendelkeznek megfelelõ szellõztetõrendszerrel, berendezéssel. Márpedig a szellõztetés alapvetõ fontosságú mustéréskor. Sokan azonban nem foglalkoznak a mustgáz fenyegetésével, hiába érzik a jellegzetes illatot. A szén-dioxid ugyan szagtalan, ám az erjedéskor keletkezõ egyéb légnemû vegyületek szaga már árulkodik a gyilkos mustgáz jelenlétérõl is. A szüreti örömöket tehát a figyelmeztetések ellenére minden évben tragédiák árnyékolják be. Az alkoholos erjedés, a mustgáz szedi áldozatait. Minderre a Heves megyei borvidékeken is akadt már sajnos nem egy példa. Pedig pofonegyszerû biológiai folyamatról, illetve annak következményeirõl van szó. Szüret után a pincében érni kezd a must, forr a hordók tartalma. Az alkoholos erjedés lényege, hogy mikroorganizmusok révén, bakteriális közremûködéssel, a must cukortartalma lebomlik, melybõl alkohol keletkezik. A folyamat eredményeként nagy mennyiségû szén-dioxid szabadul fel. A láthatatlan gyilkos, a mustgáz veszélyeire kellõ körültekintéssel föl lehet készülni, s meg lehet elõzni a bajt – állítják a borászok. Szomorú tény, hogy alig múlik el szõlészeti-borászati idény apróbb vagy súlyos mérgezés nélkül. Azt a kis pincék tulajdonosai és a nagyobb pincészetek szakemberei is egyaránt elismerik, hogy a legveszélyesebb idõszak a must erjedése. Az ennek során keletkezõ szén-dioxid gáz, amely a levegõnél nehezebb, alulról fölfelé észrevétlenül tölti ki az alacsonyan fekvõ üregeket, pincéket, kiszorítva ezzel az oxigéndús, éltetõ levegõt. A legjobb védekezés a járatok alapos kiszellõztetése vagy a ventilátoros megoldás. Ehhez beruházás, költségesebb gépesített szellõzõrendszer kiépítése szükséges, ami jobbára csak a nagyobb pincészetekben valósítható meg. Itt éri csak meg. A kisebb pincék tulajdonosai is megoldhatják ugyan a szellõztetés problémáját kisebb ventilátorral és fóliazsákból készült kifúvócsõvel. A hagyományos gyertyás módszer szerint viszont pontosan lehet következtetni arra, hogy milyen a helyiség levegõje. Ha a gyertya alig világít vagy elalszik, biztos, hogy az égéshez, az embernek pedig a légzéshez nincs már elegendõ oxigén odabent. Ezt az eljárást a veszélyes idõszakban mindig célszerû alkalmazni a tárolóhelyeken, ugyanis csak az erjedési folyamatnak van sajátos „aromája”, a mustgáznak már nincs árulkodó illata vagy jellegzetes színe. A rosszullét és az eszméletvesztés nagyon gyorsan, szinte észrevétlenül következik be, az ájulás nyomán rosszabbik esetben beáll a fulladásos halál. Kár tehát abban bízni, hogy csupán egy pillanatra lépünk be a pincébe, mert ez a néhány perc is éppen elég. Olykor még az óvatlan segítõk vagy a mentést végzõk is belekerülhetnek ugyanebbe a csapdába. A megfontolt elõrelátás, a gondos körültekintés más egyéb erjesztõhelyeken – borházakban, tárolókban – sem árt, hiszen a kis helyiségek, alacsony mélyedések mustgázzal való telítõdéséhez a folyamat intenzitásához mérten kevés ott lévõ erjedõ anyag is elég.
Csak szakember mentse a bajbajutottakat!
Baj esetén fontos szabály az is, hogy a mustgázmérgezést szenvedõ embereket csak a tûzoltók tudják biztonsággal, légzõkészülék segítségével kimenteni. Nagyon gyakran a segítségükre sietõ emberek is áldozatul esnek a láthatatlan veszélynek. A gázt belélegezve maguk is mozgásképtelenné válnak, elveszítik az eszméletüket, s nem sokkal késõbb megfulladnak. Évente hazánkban mintegy negyvenszer kérik a tûzoltók segítségét mustgáz okozta balesetben: az esetek harmadában már nem tudnak segíteni az áldozaton.
Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu