Ha kivágja szõlõjét, hektáronként hétezer eurót kap

Ha elfogadják a bortermelés támogatásának átalakítását célzó reformterv új változatát, a korábban tervezett területnek csak a felén vágatná ki a szõlõtõkéket az Európai Unió. A Mariann Fischer Boel mezõgazdasági biztos által készített tervezet új verziója öt év alatt 200 ezer hektárral csökkentené az unió országainak összesen 3,4 millió hektárnyi szõlõtermõ területét; az eredeti elképzelés 400 ezer hektáros mínusszal számolt. A reformjavaslat végleges szövege várhatóan július 4-én jelenik meg, de a puhább változatot az EU agrárminiszterei már megismerhették vasárnapi informális találkozójukon Mainzban.

A várhatóan 2008 augusztusától életbe lépõ új rezsimben az évi 1,3 milliárd euró támogatás zömét a bortermelés visszafogására fordítanák. Az elsõ évben 60 ezer hektárral akarják szûkíteni a termõterületet: ekkor a szõlõsgazdák 7 ezer eurót kapnának minden olyan hektár után, amelyen kivágják a tõkéket (utána fokozatosan csökkenne a támogatás, vagyis érdemes lesz minél elõbb csákányt ragadni). Minden nem jóváhagyott szõlõfajtát ki kellene vágni, illetve a megmaradókból csak magánhasználatra lehetne bort készíteni. A tervezet ismét meghosszabbítaná, ezúttal 2013-ig, az új ültetvények telepítésének tilalmát (a határidõ most 2010). Az EU összes országában megtiltanák, hogy cukorral javítsák fel a bor minõségét; a mediterrán országokban ma is csak mustsûrítményt lehet e célra használni, a hûvösebb Ausztriában vagy Luxemburgban azonban répa- vagy nádcukorral is rá lehet segíteni az alkoholtartalomra. Nem engedélyeznék az uniós és unión kívüli mustok és borok keverését sem.

A mostani, kevesebb kivágással számoló elképzelést a korábbinál megértõbben fogadták az érzékenyen érintett dél-európai országok: a portugál mezõgazdasági miniszter, Jaime Silva Mainzban egyenesen úgy fogalmazott, hogy az új javaslatok alapján könnyebb lesz kompromisszumra jutni. Silva hozzáállása azért is érdekes – túl azon, hogy országa nagy bortermelõ –, mert a második félévben Portugália lesz az unió soros elnöke. A mostani elnök, Németország illetékes minisztere, Horst Seehofer kevesebb megértést mutatott: nem túl racionális dolog szõlõtõkéket kiirtani akkor, amikor növekszik az Európába irányuló borimport – jelentette ki újságírók elõtt –, ez nem az a megoldás, amit egy reformtól várunk.

– Az Európai Unió a világ vezetõ borexportõre, -importõre és -fogyasztója; a globális termelés több mint 60, a fogyasztás kevesebb mint 60 százaléka jut rá.

– A világ három legnagyobb bortermelõje Franciaország, Olaszország és Spanyolország (a sorrend húsz éve változatlan, utánuk az USA és Argentína következik). Németországgal és Portugáliával kiegészülve az öt nagy uniós termelõ adja a világexport 70 százalékát.

– Az elmúlt öt évben (Románia és Bulgária csatlakozása elõtt) évi 178 millió hektoliter volt az unió bortermelése, ez az EU teljes mezõgazdasági termelésének mintegy 5 százaléka.

– A minõségi borok termelése 40 százalékkal nõtt az utóbbi tíz évben, az elmúlt három évben (augusztus-júliusi periódusokban számolva) ezek adták a az uniós termelés 40 százalékát. Az olcsóbb chilei, ausztráliai és egyesült államokbeli borok fõleg az asztali boroknak támasztanak erõs versenyt.

Forrás:
Napi Online
http://www.napi.hu