Grúzia kilépését fontolgatja a Független Államok Közösségébõl

A növekvõ orosz-grúz feszültség újabb látványos jeleként a grúz elnök kedden felvetette annak lehetõségét, hogy országa kilép a Független Államok Közösségébõl (FÁK), ha úgy találja, a tagságból nem származik haszna többé.

Mihail Szaakasvili a második legnagyobb grúziai város, Kutaiszi államigazgatási fõiskolájának végzõs hallgatói elõtt tartott beszédében elmondta, utasította a kormányt, hogy a következõ két hónap során vizsgálja meg, gazdaságilag célszerû-e továbbra is fenntartani Grúzia tagságát az államközösségben. Közölte, hogy ha Grúziának bármilyen hasznot hajt a FÁK-hoz való tartozás, megfontolják a tagság fenntartását. Ám ha ennek gyakorlatilag nincs semmi haszna, akkor „Grúzia népének a parlamenttel és a kormánnyal közösen olyan döntést kell hoznia, amely méltó” az országhoz.

A Független Államok Közössége a volt szovjet köztársaságokat tömöríti, kivéve a három balti államot. A 12 tagú regionális csoport, amelyet Oroszország erõs dominanciája jellemez, évente egyszer csúcstalálkozón vitatja meg a közös ügyeket. Grúzia 1993 végén, az abháziai háború lezárulta után néhány hónappal lépett be az államközösségbe, és Mihail Szaakasvili szerint nem önként, hanem kényszerbõl tette ezt.

Grúzia idén februárban kivonult már a FÁK katonai együttmûködési keretébõl, arra hivatkozva, hogy a NATO tagjává szeretne válni. Bár ez a lépés inkább szimbolikus jelentõségû volt, tovább terhelte az Oroszország és Grúzia között Szaakasvili elnökké válása óta feszültté vált kapcsolatokat. Januárban a Grúziába vezetõ orosz gázvezeték elleni szabotázsakció súlyos gázhiányt okozott a kis kaukázusi köztársaságban, majd a két ország kereskedelmi háborúba bonyolódott a grúziai borok és alkohol oroszországi importtilalma miatt.

Szaakasvili tavaly még azt mondta, hogy a problémák ellenére sem kívánja az ország FÁK-tagságát felmondani. Keddi beszédében viszont már egyenesen úgy fogalmazott: azt gyanítja, hogy Grúzia a megaláztatáson kívül semmit sem kap a Független Államok Közösségétõl, s Oroszországot tette felelõssé a tagságból származó elõnyök megszûnéséért. Ugyanakkor leszögezte, hogy sem Grúzia népe, sem kormánya nem gyûlöli az oroszokat, a grúz hatóságok továbbra is az intenzív párbeszéd révén szeretnék elérni az államközi kapcsolatok normalizálását Oroszországgal.

Korábban

Oroszország nem tárgyal a grúzokkal és a moldávokkal az importtilalom feloldásáról

Forrás:
Híradó
http://www.hirado.hu