Gráf József jól játszott
Az Európapi Unió borreformja mégis jó – összegezte a múlt héten elfogadott csomagról kialakított véleményét az Indexnek Jásdi István, a Magyar Független Bortermelõk Szövetségének elnöke. Végre nem egeret szültek a hegyek, tette hozzá. Jásdi korábban az Indexen is kifejtette határozottan kritikus álláspontját az uniós tervekrõl. Véleményének változáshoz az kellett, hogy Mariann Fischer-Boel agrárügyi fõbiztos „elõhúzzon a ridiküljébõl 100 millió eurót, kiegyenlítve azt a hátrányt, amelyet az új tagországok szenvedtek el eredetileg a nemzeti borítékok ötven százalékának az eddigi lehívások arányában történõ súlyozásából.
Nem kell mindig kivágni
A minõsített többséggel jóváhagyott döntés értelmében Magyarország nemzeti hatáskörben dönthet 2009-tõl 16,8 millió euró (az összeg késõbb 29,1 millióra nõ) sorsáról, ami pontosan megfelel annak az aránynak, amelyet a magyar szõlõk területe képvisel az európai szõlõskertekben.
Ha a reformmal nem is mindenki kapta meg, amire vágyott, de minden ország és minden termelõi kör elkerülhette azt, amitõl a leginkább félt – állapította meg Jásdi István. A legnagyobb szõlõtermelõk még négy évig (igaz, évente csökkenõ mértékben) lepárlásra költhetik súlyos nemzeti borítékjuk 20 százalékát. A spanyolok is négy évig arányosan támogathatják a humán célú lepárlásra termelõ bortermelõket. (Ezzel még évekig jelen lehet a piacon a valódi konyakkal versenyzõ olcsó brandy, illetve csaknem ingyen jut avinálásra szolgáló 20 százaléknyi alkoholjához minden portóitermelõ.)
Elsõsorban az új tagok örültek annak, hogy az Európai Bizottság kifarolt saját ambiciózus, 400 000 hektáros kivágási programja mögül, azt összességében 175 000 hektárra csökkentette, a tagországokat maximum 8, a borvidékeket maximum 10 százalék kivágására korlátozta – meghagyva a lehetõséget arra, hogy a programból a tagállamok kizárjanak történelmi vagy hegyi borvidékeket.
Gráf József jól játszott
Lehetõséget ad a reform arra is, hogy a tagállamok nemzeti borítékukból támogassák a melléktermékek lepárlását a környezet védelme érdekében. Az északi országok (és ebben a tekintetben Magyarország is az) megnyugvással fogadták, hogy a cukrozás lehetõsége fennmarad, illetve inkább csak jelzésszerûen csökken, 0,5 százalékkal.
A nemzeti borítékokból jelentõs összegek költhetõk szerkezetátalakításra, promócióra, marketingre. A telepítési jogok tervezett liberalizálásától is elállt a bizottság, legalábbis 2015-ig (ami 2018-ig hosszabbítható).
A reform összességében elõbb-utóbb véget vet annak a gyakorlatnak, hogy erre specializálódott cégek hitbizományként kezeljék az uniós forrásokat, hol telepítésre, hol lepárlásra, hol az általuk kreált válság leküzdésére fordítva azokat, vonta le a következtetést Jásdi István. Gráf József és csapata jól játszott és valószínûleg a legtöbbet hozta ki a helyzetbõl, magyarázta. Szerinte Gráf odafigyelt a szakma véleményére és jól taktikázott. A Magyar Független Szõlõ és Bortermelõk Szövetsége elégedetten nyugtázza: a reformmal csaknem valamennyi kitûzött céljukat elérték.
Saját kezünkben
2006 márciusában sikerült meggyõznünk a magyar tárgyalókat, hogy ne álljanak a rendszer négy nagy által képviselt konzerválása mellé, ahogyan a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa javasolta – mondta Jásdi István. Azt képviseltük, hogy a pazarló rendszer nem megoldása, hanem oka az európai túltermelésnek, a lepárlási támogatások helyett az új rendszernek az európai versenyképesség helyreállítását kell szolgálnia, és a teendõkrõl a szubszidiaritás elve alapján a termelõkhöz közelebb kell dönteni. Támogattuk a források marketing és promóciós célú felhasználását. Álláspontunkat egyeztettük más magyar termelõi szervezetekkel, és az beépült mind a hivatalos magyar álláspontba mind az európai családi borászatokat összefogó CEVI koncepciójába – állapítja meg a szövetség.
Amely szerint optimizmusra adhat okot, hogy az ésszerûség utat talált az unió mezõgazdaságát irányító biztoshoz, aki saját prekoncepcóit és a hatalmas lepárlólobbit legyõzve megtalálta az utat, amely elõre vezet, és esélyt ad arra, hogy az európai és benne a magyar borászat megõrizhesse hagyományaihoz méltó helyét a világban.
2009-tõl a magyar szõlõ és bortermelés sorsa az eddiginél nagyobb mértékben a saját kezünkbe kerül. Elkezdhetünk azon dolgozni, hogy jól éljünk a lehetõséggel – állapította meg Jásdi István.
Forrás:
Index
http://www.index.hu