Gondot okoznak a magyar piacon az importborok

Emlékeztetett: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) már 2008-ban készített ellenõrzési tervet a borimport kapcsán. Az üggyel az APEH is foglalkozott.

Arnold Mihály, a VPOP és az APEH integrációját koordináló bizottság vezetõje az ülésen felhívta a figyelmet: azok a borok, amelyek tömegesen jönnek be az országba, tartálykocsiban vagy más módon, nem tekinthetõk importbornak, hiszen uniós tagállamból, Olasz-, illetve Spanyolországból érkeznek. Ezek fölött tehát nincs ellenõrzési jogosítványa a hatóságnak.

A különbözõ statisztikai adatok szerint ugyanakkor „hatalmas mennyiségû borhiány” mutatkozik a számla nélküli, illetve számlázott forgalomba hozatal között.

A számla nélküli forgalomba hozatal pedig áfa tekintetében a költségvetés bevételi oldalát gyengíti. A hatóság csak közúton állíthatja meg ezeket a szállítmányokat, de a fuvarlevelek ellenõrzésével nem sokra megy, mert konkrét adatok vannak arra vonatkozóan, hogy egy fuvarlevéllel kettõt-hármat is fordulnak az unión belül ezekkel az úgynevezett „belsõ szállítású” borokkal – hívta fel a figyelmet Arnold Mihály.

Müller István, a Magyar Bortermelõk Országos Szövetsége ügyvezetõ igazgatója arról érdeklõdött, hogy az albizottság legutóbbi ülésén az Arnold Mihály által ismertetett szakmai anyag – amely felveti a borászati termékekre jövedéki zárjegy bevezetésének lehetõségét -, a kormány, a kormánypárt álláspontját tükrözi-e, vagy szakértõi álláspont?

Font Sándor országgyûlési képviselõ (Fidesz), az országgyûlés mezõgazdasági bizottságának elnöke elmondta, hogy az anyagban felvázolt elképzelések egyikeként szerepelt a zárjegy. Az összes mezõgazdasági attasétól kértek már egy összefoglaló jelentést arra vonatkozóan, hogy az európai uniós bortermelõ országoknál jelenleg mi a szabályozás és a gyakorlat erre vonatkozóan. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól már szintén kért adatok alapján át kell tekinteni azt is, hogy milyen pénzügyi vonatkozásai voltak a múltban a borra kivetett adónak, a zárjegynek – mondta. Emlékeztetett: a jövedéki idõszakba helyezés elõtt a bor forgalomba hozatali értéke után kellett adót fizetni, majd 1999-tõl, a jövedéki termékkörbe sorolása után liter alapú jövedéki adót vetettek ki rá. Ez „alakult át” forgalomba hozatali járulékká.

Arnold Mihály ennek kapcsán megjegyezte: az általa bemutatott munkaanyag célja a helyzetértékelés volt. Az anyagban az áll, hogy egyesek szerint a zárjegy bevezetése nélkül nem lesz rend a piacon. Ezt sok borász támogatná, de a „sztárborászok” nem – hangsúlyozta.

„Tiffán Zsolt az albizottság 2010. december 8-i ülésén napirendre kívánta tûzni ezt a kérdést, de ezt javasoltam levenni és januárban napirendre tûzni – jelezte Font Sándor. Hozzátette: a kérdés megvitatása természetesen kikerülhetetlen.

Esküdt Gábor, a VPOP jövedéki igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi borászati szabályozás mellett – amelynek áttekintéséhez a VPOP is segítséget nyújt – a borász szervezetekkel együtt érdemes áttekinteni a felmerült kérdéseket, azt is, hol lehetne egyszerûsíteni. A jelenlegi forgalomba hozatali járulék is versenyhátrányt okoz a magyar borok számára – mutatott rá.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) fõtitkára, Horváth Csaba beszámolt arról, hogy a HNT is gondolkodik minõségtanúsító jegy alkalmazásán, megjegyezve, hogy a zárjeggyel kapcsolatos tapasztalatok nem voltak annak idején pozitívak.

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelõs helyettes államtitkára több tényezõt is említett a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) borászati igazgatósága külföldrõl behozott borokra vonatkozó tevékenysége kapcsán. Az úgynevezett másodlagos élelmiszervizsgálat során például a külföldrõl érkezõ élelmiszerek vonatkozásában általános bejelentési kötelezettség van, ez a borászati termékekre is vonatkozik. Bár ennek sokan nincsenek még tudatában, az MgSzH próbál minden érintettet „beterelni” az adatszolgáltatók közé.

Az MgSzH emellett az importborok behozatalát kiemelt kockázati tényezõként kezeli és ennek megfelelõen alakítja az ellenõrzések módszerét és menetét. Új vizsgálati forma, hogy a külföldi borok forgalmazásával foglalkozó borászati üzemekben teljes körû, az egész borkészletre kiterjedõ mintavétel történik. A jövõben a nem borászati termékeket – vermutokat, gyümölcsborokat – elõállító üzemeket is ellenõrizni kívánják.

A kísérõ okmányok nélküli forgalmazás jellegénél fogva nagy fejtörést okoz a borászati ellenõrzõ hatóságnak. Ezt a kérdést fókuszált ellenõrzési módszerrel, például szüreti idõszakban, a szõlõterületek nagyságát tekintve, egyfajta kockázatelemzésre alapozva lehet megoldani. A borászati hatóság részérõl a jármûvek közúti megállítása eddig nem volt megoldható, hiszen minden esetben a VPOP segítségét kell kérni hozzá – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt bejelentette: együttmûködési megállapodást kezdeményez az MgSzH és a VPOP, illetve annak utódszervezete között a felmerült kérdések kapcsán.

Forrás:
Gazdasági Rádió
http://www.gazdasagiradio.hu