Frittmann János – Dinamikusan nõ a soltvadkerti hegyközség

Kezdjük mindjárt 2010-nél, ami nem minden bornak volt jó év. Önök ki sem jöttek prémium vörösborokkal

Mi a minõségi kategóriában szinte kihagytuk a 2010-es vörösborokat. Természetesen eladtuk a 2010-es bort, már nincs is belõle, egyedül egy kékfrakos lett kihozva prémiumként, de a többi mind ment az olcsó kategóriába. Úgy gondoltuk, hogy nem szabad azt megtenni, hogy egy ilyen évjáratból megpróbálunk prémium bort kihozni a piacra.

Én azt gondolom, hogy ezek a lépések tudnak egy szakma, egy piac, és maga a fogyasztó elõtt elismerést kiváltani egy borászat iránt. Megjegyzem, gond nélkül kihagytunk egy-egy bort korábban is, ha az évjárat nem kedvezett neki.

Viszont az Írsai Olivér, Cserszegi Fûszeres óriási évjáratot élt meg 2010-ben is

Az illatosoknak az évjárat kimondottan kedvezett egészen a Rajnai Rizling-ig bezárólag. Már a Sovignon Blanc sem volt az igazi.

Mik a tanulságai a szélsõséges éveknek, mint a 2010-es rendkívül esõs, vagy az idei rendkívül aszályos évnek?

Az látszik, hogy a régi magyar fajták tudnak ezekhez alkalmazkodni. Bár az idei aszályról itt Soltvadkerten nem beszélhetünk, mert augusztus elejéig óriási mennyiségû csapadék volt. Azóta kezdõdött az aszály.

Tanulság az egészbõl, hogy érteni kell a szõlõhöz. Így tavaly megfontolt és tudatos döntéseket kellett hozni a szõlészet terén, az idén is kellett, de az idei év nagyságrendekkel egyszerûbb volt.

A Frittmann Testvéreknél a korábbi években nem volt probléma az értékesítés, a 2010-es termést miként sikerült eladni?

Az elõbbiek ismeretében azt tudom hozzátenni, hogy ilyen kevés borunk még talán sosem volt, mint az idei szüret elõtt. Tehát borhiánnyal küzdöttünk és azt gondolom, hogy az idén hasonló lesz a helyzet, hiszen fantasztikusan fogadták az idei borokat a piacok. Így én azt gondolom, hogy nem lesz gond, ha csak be nem üt valami nagy gazdasági krach!

A meghatározó méretû, mintegy 2940 hektáros hegyközségnek az elnökeként mi a véleménye a szõlõtelepítési támogatásokról?

Egyrészt azt gondolom, hogy nagyon jó dolog, hogy volt ez a telepítéstámogatás, de azt hozzáteszem, hogy azt nem lehet eldönteni kormányzati szinten, hogy milyen fajta az, amit egy gazdának telepítenie kell. Én azt gondolom, hogy hosszabb távon vissza fog az ütni, hogy a tömegtermõ fajták irányába ment el a tendencia, fõleg egy-egy melegebb évben. Itt a Bainkára gondolok, ami nem baj, hogy van, de szerintem mára túl nagy súllyal szerepel.

Lecsillapodtak-e a kivágások?

Mivel az idén már nem volt kivágási támogatás, így az idén már nem volt kivágás sem. Viszont 500 hektár feletti telepítési engedélyt adtunk ki 2011-12-13-ra. Ez egy óriási szám, ha azt nézzük, hogy 2900 hektáron termelnek szõlõt a soltvadkerti hegyközségünkben. Persze biztosan lesznek kivágások is, így én abban bízok, hogy újra 3000 hektár felett lesz tartósan a telepítések nagysága. Egyébként szerintem, ezt kellene a város négy sarkára kiírni, mert ez mutatja a helyi emberek elszántságát.

Egy-egy termelõnek több ültetvénye van, mint volt mondjuk a rendszerváltáskor, én azt gondolom, hogy kezdenek optimálissá válni az arányok Soltvadkerten.

A korábbi években nagyobbnak tûnt a Frittmann Testvérek marketing tevékenysége, egy idõ után a jó bornak nem kell cégér?

A média egy külön világ. Az idén, fõleg a televíziókban minden eddiginél többet szerepeltünk, pont azért mert a különbözõ rendezvényeken borversenyeken nagyon jól szerepeltek a boraink. Hozzáteszem, hogy nagyon sok borász rendezvényen vettünk részt, jelentõs energiával, amit a jövõben alaposabban megtervezünk és igen, néhány fesztiválra nem fogunk elmenni.

Ehhez képest viszont a facebook közösségi portálon elindult a Frittmann borászat…

Passz, ez a lányom territóriuma, õ ért hozzá és tesz bennünket elérhetõvé. Finoman fogalmazva én nem vagyok teljesen perfekt ezekben a marketing eszközökben. Örömmel látom viszont, hogy a lányom szemléletén sokat változtatott, hogy nyolc hónapig Kanadában dolgozott egy görög étteremben, õ nagyon szeret dolgozni.

Korábban azt mondta, hogy nem kezdenek a testvérével, Istvánnal pezsgõ gyártásba, mert azt meghagyják a gyerekeknek. Pezsgõ valóban nincs, de van gyöngyözõbor és pálinka.

Ahogy mondani szokták ezerrel dolgozunk a cégben, így jelenleg nincsenek szabad erõforrások. Most biztosan nincs napirenden a pezsgõ, hiszen nagyon sikeres a gyöngyözõ bor és a pálinka is egyre ismertebb. Ráadásul most is lenne számos piaci lehetõségünk, de nincs hozzá elegendõ bor.

Tervezünk viszont egy nagyobb volumenû fejlesztést, de egy kicsit húzódik, azt terveztük, hogy mostanra elindul a munka.

Egy feldolgozó, egy barik és egy látványtér egyben, amit elképzeltünk, ahogyan ez külföldön is mûködik. Kaliforniában, és az új német és olasz pincékben lehet erre jó példákat látni. A lényeg, hogy a turista bemehet munka közben egy felsõ karzatra és onnan láthatja a folyamatokat. Látni kell, hogy e nélkül nincs minõségi borászat, mert most inkább estére fogadunk vendéget, mert most munka közben aggatunk és veszélyes is.

Közismert, hogy igen sarkos borpolitikai elveket vall, az idén milyen kérdéskörön gondolkodik sokat?

Számomra fontos, hogy ha egy pályázat elnyerése után, ha hitelbõl finanszírozzuk a beruházást, akkor a vállalkozásunk által megtermelt profitból fizessük vissza a hiteleket, és ami a legfontosabb, hogy a beruházás kitermelje a befektetett tõkét úgy, hogy közben megfizetjük az adókat és minden dolgozónkat bejelentve kifizetjük. Sokat gondolkozom azon, hogy ez rajtunk kívül fontos-s még valakinek. Biztosan bennem is kevesebb a spiritusz, mint korábban volt, de ma már az sem vigasztal, hogy én nyugodtan alszom, mert azt látom, hogy a más szemlélet képviselõi is nyugodtan alszanak. Ilyeneken szoktam elgondolkodni.

Hogyan alakultak az idén a borárak?

Összességében a szõlõárak növekedésével nem növekedett azonos arányban a bor ára. Bizonyára növekedni fognak a borárak, mivel az olasz borok árai is növekedtek. Én mindig azt mondtam, hogy ha az alsó kategória tud emelkedni, akkor emelkedik a többi bor ára is.

Mi a véleménye a zárjegyrõl?

Az egy agyrém. Miért kell 5-10 ember zsiványsága miatt, több száz embernek zárjegyet tenni. Tudomásul kell venni, hogy kicsinek is, nagynak is számlán kell eladni a bort. Nagy mennyiséget egyébként csak import borból lehet számla nélkül megoldani, a napnál világosabb, hogy másként nem lehet. Szerintem az egy nagyon bátor ember, aki szüret után nem írja be a pincekönyvbe, hogy abban a tartályban mennyi bor van. Nem hiszem, hogy ennyire vakmerõ lenne bárki. Innentõl kezdve minek kell zárjegy. Ennyi erõvel lehetne a tejre, kenyérre is tenni zárjegyet. Ráadásul a kistermelõk külföldön is háztól eladják a borukat, ami inkább turisztikai vonzerõ és örülni kéne, hogy aki eladogatja a borát az nem szorul legalább segélyre vidéken.

Visszatérve a boraikra, hogy látja mikor volt utoljára ilyen jó év, mint az idei?

Szerintem a 2009-es megközelítette az idei évet, mondjuk akkor talán a fehérekre és a rozékra rosszabb volt az idõ, az idén viszont – mivel nálunk nem volt aszály – a vörösek mellett a fehérek és a rozék rendkívül jók lettek.

Mire a legbüszkébb mostanában?

Pár hete a rozé küvé borunkat beválogatták a külügyminisztérium borává, ahol ezáltal minden eseményen a mi borainkat is felszolgálják. Tudni kell, hogy van egy 16-os és egy bõvebb 32-es válogatás és a mi borunk a 16-ban szerepel. Azt gondolom, hogy ennek jelentõs a marketing érték van, de a saját sikereinken túl nagyon örülök, hogy egyre több minõségi borokat készítõ borász neve jelenik meg a hazai borász életben.

Forrás:
Hírös.index
http://hiros.index.hu/