Felvizezik az uniós borreformot

A tervezett uniós borreform öt fõ eleme közül kettõt „kilõhetnek” a tagállamok – derült ki a mezõgazdasági miniszterek szerdai tanácsülése után. A német, a francia, a brit, a svéd, a finn, a lengyel, a cseh, a bolgár, a román, az osztrák és a magyar szaktárca vezetõje egyaránt tiltakozott az Európai Bizottság azon javaslata ellen, amely megtiltaná a borok cukorral történõ „feljavítását”, így a blokkoló kisebbségnél is jóval szélesebb körû ellenállás miatt ebbõl valószínûleg nem lesz semmi.

A szárazcukrozás betiltása elsõsorban az olasz és a spanyol termelõknek jött volna jól, akik kedvezõbb éghajlati adottságaik okán nem szorulnak rá erre a technikára. Brüsszel éppen azért emelte be az eredetileg júliusban közzétett javaslatcsomagba, hogy kizárólag mustot lehet édesítõszerként használni, hogy megnyerje a déli tagországok támogatását a reform másik eleméhez, amely 200 ezer hektárnyi szõlõ felszámolását indítványozta a túltermelés visszafogására. Cukortilalom hiányában azonban bennfentesek szerint az ültetvények kivágásának elrendeléséhez sem lesz meg a szükséges többség a miniszteri tanácsban.

Brüsszel korábban azzal revolverezte a tagállamokat, hogy ha a reformcsomagnak ezt a két elemét kigolyózzák, akkor inkább visszavonja az egész javaslatot. Mariann Fischer Boel agrárbiztos szerdán azonban már békülékenyebb húrokat pengetett. „Készek vagyunk a kompromiszszumra. Ha egy-két évvel tovább tart a bevezetés, az még nem ront el mindent” – nyilatkozott a dán biztos.

A reformcsomagnak további fontos eleme a túltermelés lepárlásához és a bor magántárolásához adott támogatás, valamint az export-visszatérítés eltörlése. Az uniós büdzsének jelenleg évi 500 millió eurójába kerülõ krízislepárlás helyébe két másik válságkezelõ intézkedés lépne, amelyet nemzeti forrásokból fedeznének. 2013 után pedig feloldanák a telepítési korlátozásokat, hogy a versenyképes termelõk növelni tudják a termelésüket.

Ma már az Európai Bizottság hozzáértése és tisztessége is megkérdõjelezhetõ az uniós borreform kapcsán – fogalmazott Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) fõtitkára. Szerinte el kellene gondolkodni azon, hogy nem lenne-e érdemes kidolgozni egy új koncepciót – vélte a fõtitkár.

A borcukrozás további engedélyezése egyébként kedvezne a magyar borászatoknak, mert a mustok szabályozott keretek közötti feljavítása nálunk (is) tradicionális módszernek számít. Horváth Csaba szerint azonban a cukrozás esetleges betiltásánál is fájóbb lenne, ha a tervezett szerkezetátalakítási rendszerben nem kapnánk meg az eddig igénybe vett, mintegy 2,2 milliárd forintnak megfelelõ éves EU-támogatást. Ezt a hazai borászatok – az ültetvényterület és a megtermelt bormennyiség alapján is – méltánytalannak tartanák.

Emellett a HNT kifogásolja, hogy a legújabb elképzelések szerint – tagországi nemzeti hatáskört elvonva – a bizottság maga kívánná notifikáltatni és ellenõrizni az úgynevezett eredetvédelmi borokat. A szervezet értelmetlennek ítéli a 200 ezer hektárnyi uniós szõlõültetvény támogatott felszámolását is, mivel indokolatlan kivágási hullámot gerjesztene, miközben piacot teremtene a harmadik országok termékeinek.

Forrás:
VG
http://www.vg.hu