Felidegesítette a borországokat az Európai Unió reformterve

A szakmai konzultáción kitûnt: a jórészt kelet és közép-európai államok szakértõi nem értenek egyet az unió bizottságának tervezett reformlépéseivel. Szerintük ugyanis súlypontváltozásra volna szükség a reformokban. Nem a szõlõültetvények kivágásának ösztönzését kellene elõtérbe helyezni, hanem a bormarketingre fordított forrásokat lenne szükséges növelni, továbbá ösztönözni kellene a minõségi borelõállítás feltételeinek megteremtését.

A Német Borszövetség igazgatója külön aláhúzta, hogy a várhatóan július 4-én hivatalosan is nyilvánosságra kerülõ borpiaci reformjavaslatok túlzott mértékben kívánják finanszírozni az ültetvények kivágást. Ez a konzultáción résztvevõ államok megbízottai szerint jelentõs forrásokat vonna el a marketingfeladatoktól és a minõségi bor elõállítását ösztönzõ tevékenységtõl.

Egymilliárd euró

Az uniós borpiaci reform több mint 1 milliárd eurót szánna 2008-2013 között az ültetvénykivágás finanszírozására. Ez a tervek szerint mintegy 400 ezer hektárral csökkentené az unió szõlõtermõ területét. Jelenleg az uniós borágazat támogatási forrása mintegy 1,5 milliárd euró.

Rudolf Nickenig szerint az Európai Bizottság lényegében az érintettek meghallgatása nélkül kíván dönteni a borágazat jövõjérõl. A tervezett piaci reformokkal ugyanis sok állam nem ért egyet – például a lepárlás túlzottan forrásigényes fenntartásával -, és ennek ellenére terjeszti elõ javaslatait július elején a bizottság.

A kormány véglegesítse

Rudolf Nickenig szerint elsõsorban a szerkezeti átalakítást kellene ösztönözni. A döntési jogokat az államok kezében hagyni, nemzeti programokat indítva a piacok megszerzésére és megtartására. Több fogyasztói információt kellene adnia a borászoknak az eddigieknél. Emellett egyenlõ elbánásban kellene részesíteni az uniós országok és a harmadik országbeli szõlõtermelõket és borelõállítókat. Továbbá a hagyományok tiszteletére is nagyobb szükség volna, hogy a borelõállítás ne váljon iparággá. A német szakértõ szerint a piac teljes liberalizációja ezen a területen elfogadhatatlan.

Müller István, a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetségének igazgatója azt sürgette, hogy a magyar kormány a szakmai szervezetek véleményét figyelembe véve mielõbb véglegesítse hivatalos álláspontját. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) fõtitkára az MTI-nek arról beszélt, hogy nem a kivágást, hanem a minõségi borelõállítást kellene ösztönözni, több forrást biztosítva a piacra jutás feltételeinek eddiginél jobb megteremtésére.

Forrás:
Index
http://www.index.hu