Fagykárt szenvedett a szõlõ

A szõlõk károsodását több tényezõ is befolyásolta, mert az egyes fajták fagytûrõ képessége eltérõ. A kár mértékét nemcsak a legalacsonyabb hõmérséklet, hanem annak a hoszsza és a felmelegedés gyorsasága is meghatározza.

Az elmúlt télen – ami nagyon korán kezdõdött és sokáig tartott – nemcsak éjszakai, hanem gyakran nappali fagyok is jócskán voltak, fõként januárban és februárban. A sokéves tapasztalat szerint a szõlõfajták mínusz 19 fokig nem károsodnak, viszont mínusz 21 fok alatt már valamennyi termelt fajta károsodást szenved. A mögöttünk hagyott télen az egri borvidéken öt helyen – a mélyebb fekvésû területeken – mértek mínusz 21 fok alatti hõmérsékletet.

A kutatóintézet laboratóriumában mikroszkóppal vizsgálták meg az egyes szõlõk rügyeit, és megállapították, hogy a fehér fajták az intézet területén nem károsodtak. A legfontosabb kék szõlõk közül csak a merlot szenvedett fagykárt, emiatt ezekben az ütetvényekben az idén 30 százalékos terméscsökkenésre számítanak a termelõk. Egyébként a kutatóintézet területén mért fagykárok az egri borvidék átlagos értékeit jelzik.

A tavalyitól valamivel nagyobb fagy érte a mátraaljai borvidéket, mert csaknem háromszáz hektáron észleltek károkat. Hordós Attila, a borvidék hegyközségi tanácsának titkára arról tájékoztatott, hogy a területektõl függõen az egyes fajták eltérõen reagáltak a nagy hidegre. A megfigyelések szerint különösen a saszla, a tramini, a cserszegi fûszeres, az ottonel muskotály és a zweigelt volt érzékeny. A gazdák jó közepes szõlõtermésre és jó minõségre számítanak az idén. Bíznak abban is, hogy a tavalyitól nagyobb felvásárlási áron értékesíthetik majd a termésüket.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu