Ezért drágák a magyar borok

A borkedvelõk egy nagyobb rétege elmozdult a középkategóriás, illetve az alacsonyabb árkategóriás borok irányába – értékelte az elmúlt évek piaci mozgásait az InfoRádió kérdésére Szõke Mátyás. A mátrai bortermelõ arról is beszélt, hogy a vásárlóerõ jelentõs csökkenése miatt egyes pincészetek arra kényszerülnek, hogy a magasabb minõségû boraikat a tervezettnél alacsonyabb áron értékesítsék. Az exportnak köszönhetõen a Szõke Pincészetnek nincsenek értékesítési gondjai, de megjegyezte: a magyar piacon csak egy nagyon kis réteg vásárol felsõ kategóriás borokat.

A magyar borpiacon feszült a helyzet: a szõlõk termõterülete folyamatosan csökken, az aszályos évek miatt ráadásul a megmaradó tõkékrõl is kevesebb mustot adó alapanyag kerül a pincészetekbe. Mindez törvényszerûen a szõlõfelvásárlási árak emelkedéséhez vezet, néhány éve komoly elmozdulás tapasztalható: a korábban nyomott szõlõárak a 2011-ben és a 2012-es évjáratban is emelkedtek. Szõke Mátyástól megtudtuk, hogy egy kilogramm Irsai Olivér szõlõért idén már 150 forintot fizettek a felvásárlók.

Jelentõs emelkedés

Tokaj-Hegyalján is emelkedtek a felvásárlási árak – nyilatkozta az InfoRádió bormagazinjában Simkó Sándor. A sárospataki szõlõ- és bortermelõ elmondta: tapasztalatai szerint 20-30 százalékkal nõttek a szõlõárak Hegyalján a 2011-es szinthez képest. A furmint fajta felvásárlási ára idén 110 és 130 forint között mozgott, „ami már egy elfogadható ár a szõlõtermelõk szempontjából is” – tette hozzá. Simkó szerint a nyugat-európai árakhoz képest ez még mindig „nagyon gyenge, de az elmúlt évekhez képest egy jelentõs emelkedés”.

Az alapanyag árának emelkedése általában a végtermék esetében is áremelkedést jelez, erre azonban a pincészetek egy részének nincs lehetõsége – vélekedik Szõke Mátyás. A mátrai termelõ szerint a válság hatására olyan mértékben csökkent a fizetõképes kereslet, hogy Magyarországon a középkategóriás, vagy a közepes árnál is olcsóbb borok már luxusnak számítanak.

„Ma már késõ!”

Szõke Mátyás arról is beszélt, hogy az elmúlt években olyan mértékben emelkedett a felvásárlási ár, hogy ma már nyereséges a szõlõtermelés, „csak ma már késõ”. Nem azért emelkedik az ár, mert a termelõknek sikerül érvényesíteni az érdekeiket, hanem azért, mert sokkal kisebb területen folyik termelés, így a kevesebb árut magasabb áron lehet értékesíteni.

Magyarország szõlõtermelése, és így az évente képzõdõ bormennyiség folyamatosan csökken, idén már nem lesz meg a 2 millió hektoliter sem – hívta fel a figyelmet Szõke. Elértük azt a szintet, hogy már a hazai fogyasztást sem képes ellátni a magyar bortermelés. Amikor az amúgy is csökkenõ szõlõterületek ellenére, az EU-csatlakozást követõen, beindult a támogatott szõlõkivágás, akkor Szõke Mátyás arra figyelmeztetett: „Mire elérné a magyar borászat, hogy elismerik külföldön, addigra nem lesz mit eladni!” Hozzátette: nem kivágni kellett volna szõlõket, hanem telepíteni. Ha nem fordul meg ez a tendencia, akkor néhány év múlva hatalmasra nõhet az import borok aránya a magyar piacon.

Kamionok

Az elmúlt három évben már megfigyelhetõ volt a borimport erõsödése. Elõször 2010-ben termett kevés bor, akkor a nagyon sok csapadék miatt szüreteltek igen keveset a gazdák. Tavaly és idén pedig az aszály miatt kevesebb a bor, olyannyira, hogy a belsõ fogyasztás ellátására is importra van szükség. Elsõsorban Olaszországból érkezik, kamionos szállítással, az igen olcsó bor, tovább nehezítve a hazai termelõk amúgy sem könnyû helyzetét.

Az import önmagában is kihívást jelent egyes hazai termelõk számára, ráadásul a borászok szervezeteinek képviselõi rendre arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a borok behozatalához a szürke-, vagy akár a feketegazdaság egyes jelenségei is hozzákapcsolódnak. Idén januárban például arról érkezett hír, hogy egymillió liter, illegálisan felhasznált olasz bort találtak az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság borászati felügyelõi, ám a pincészetek képviselõi szerint ez csak a jéghegy csúcsa, a hatóság az illegális piaci szereplõknek csak egy nagyon kis hányadát tudja kiiktatni.

A fentiek alapján elmondható, hogy a magyar borpiac szinte minden szegletében komoly problémák vannak. A legolcsóbb borok esetében az alacsony ár ellenében beérkezõ importborok hatása fojtogató, a magasabb kategóriákban az egyre csökkenõ fizetõképes keresletre panaszkodnak a bortermelõk.

Forrás:
Inforádió
http://inforadio.hu