„Ez botrány a magyar bor ellenében!”

A témában szót kérõ Lengyel Zoltán országgyûlési képviselõ elöljáróban leszögezte: a magyar borászok sokat küzdöttek azért, hogy saját marketing-szervezetük legyen. 2005-ben meg is alakult a Magyar Bormarketing Nonprofit Kht., amely a borászok által palackonként befizetett 8 forintokból mûködik. A társaság azóta komoly aktivitást mutat, sok akciót is szervez.

„A magyar borok eladásának ösztönzésére létrejött társaság most azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy már a külföldi borokat is népszerûsíti. A jelentkezõk számára százhúszezer forint helyett harminchatezerért hirdeti ugyanis a Wine & Spirit Education Trust (WSET) akkreditációnak megfelelõ középfokú, harminc százalék kedvezménnyel pedig felsõfokú tanfolyamát, amelyen a külföldi borvidékeket és fajtákat ismerteti meg. A helyzet pikantériája, hogy a WSET-tanfolyamok magyarországi oktatói között vannak olyanok is, akik külföldi borok importjával foglalkoznak” – közölte Lengyel.

Az MDF felháborítónak tartja, hogy a közel 2 milliárd forintot nem arra használják, amire az összeget a magyar bortermelõk befizették. Hangsúlyozzák, a borászok túlnyomó többsége szerint megdöbbentõ, hogy a Kht. nem az állam, hanem a magyar termelõk pénzét költi a konkurencia megismertetésére és népszerûsítésére. Teszik ezt egy olyan szervezet keretében, ahol mindennek – átlátható és tiszta módon – a magyar borok és termelõik érdekét kellene szolgálnia. Felszólítják egyúttal a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy tisztázzák, mire költi a hazai termelõk pénzét a Kht.. Szeretnék, ha megtennék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a befizetett összeget – az eredeti célnak megfelelõen – csak magyar borok népszerûsítésére fordítsák, egyben megneveznék és felelõsségre vonnák azokat, akik ennek ellenkezõjét tették.

A STOP megkereste szakminisztériumot, ahol Dékány András sajtófõnök annyit mondott: amennyiben hivatalos kérést kapnak, természetesen kivizsgálják az ügyet. A Magyar Bormarketing Nonprofit Kht. ügyvezetõje, Nemes Richárd tisztázni kívánta: éves költségvetésük mindössze négy ezrelékét fordítják azon szakmai tanfolyam támogatására, amellyel összesen 170 embert képeznek ki. Ez tehát nem a fogyasztóknak szól, hanem maguknak a borászoknak és az ágazatban dolgozó szakembereknek. Célja pedig, hogy részben a külföldi borok megismerésén keresztül helyezzük el magunkat a világ virtuális polcain, ismerjük meg a versenytársainkat, kapjunk ötleteket termékfejlesztéshez, árképzéshez. Ez amiatt is hasznos, mivel a hazai borászok többségének nincs lehetõsége külföldi tanulmányutakra járni, ezáltal pedig jelentõs tapasztalatokhoz jutni. A magyar bor egyik rákfenéje ugyanis, hogy nincs elég promóciója, másrészt hiányzik a termékfejlesztést tartalmazó stratégia, ami miatt a hazai nedû egyre kevésbé versenyképes.

A szakember hozzáfûzte még: azért sem igazán érti a kritikát, mivel igen jelentõs összegeket fordítottak csak az idén is a magyar bor népszerûsítésére. Kampányaik révén több millió embert értek el belföldön, promócióik által pedig sok ezer személyt a határokon túl. „Abból a helyzetbõl, amiben sajnos az itthoni borszakma immár több évtizede benne van, csak úgy lehet kitörni, ha megmutatjuk, versenytársaink milyen borokkal jelennek meg a piacon, s mellé tesszük a magyar bort. Ezt hívják’benchmarking”-nak” – húzta alá Nemes.

Kapcsolódó anyag

OS

Korábban

https://www.boraszat.hu/index.php?mit=hirek&mit1=kivalaszt&id=2566

Forrás:
STOP
http://www.stop.hu