Exkluzív interjú az Év Borászával
– Köszönõbeszédében azt mondta: „hitet adtam az egész egri borvidéknek ezzel a díjjal”. Miért van erre szükség?
– Elég nehéz idõk járnak a magyar szõlõ- és borágazatra, és ez az egri
borvidékre is igaz, mind a szõlõtermelés, mind az értékesítés
szempontjából. Ez az elismerés segíthet azáltal, hogy meg tudjuk mutatni
borvidékünk értékeit, és nem csak én, de kollégáim is. Nap mint nap
imádkozom azért, hogy fennmaradjon ez a borvidék, ezért bízom abban, hogy a magam módján, ha máshogy nem, ezzel az elismeréssel segíthetek.
– Boldogságos nevû egerszóláti fehér cuvée-jével, vagyis fehérborral
érkezett és fehérboraival vált ismertté, pedig az egri borvidék inkább
vörösborairól híres.
– Szeretnék ezen a rögzült, de érthetõ fogyasztói állásponton változtatni.
Tudni kell, hogy itt több száz éven keresztül – a Kárpát-medencéhez
hasonlóan – nem is volt kék szõlõ. Aztán részint a szõlõfajták
megjelenésével, részint az irányított termeléssel így alakult, holott
sokkal színesebb és izgalmasabb lehetõségeink vannak. Fel kell fedeznünk egy egri borstílust, a sokszínûségbõl, amely a fajták változatosságából ered. Az egri fehérborban elképesztõ erõ van, és picit méltatlanul szorult háttérbe.
– Hogyan látja az idei évet?
– Én ilyen szüretre nem emlékszem amióta dolgozom, pedig annak már két évtizede. Nagyon komoly érettségû gyümölcsöket szüreteltünk, nagyon tömör borokkal lehet találkozni – a mi pincénkben mindenképpen, de más kollégáknál is ezt tapasztatlatam. Izgatottan várjuk a végeredményt.
– A jó termés mennyire kompenzálhatja az egri borvidéken kitört botrányt
vagy a gazdasági válságot?
– Nem tudja kompenzálni, csak a jövõbe vetett hitünket tudja erõsíteni. Ami kompenzálhat, az az, hogy a fogyasztók ebben a nehéz helyzetben is sok jó egri borral találkoznak, és reméljük, fel tudjuk kelteni a lelkesedésüket az izgalmas borok iránt. Nagyon izgulok minden kollégámmal, hogy ez a magyarországi nehéz helyzet ne rombolja porig az ágazatot.
– A díjnak komoly reklámértéke van. Mi az, amivel még felkeltheti az
érdeklõdést a borai iránt? Említette például, hogy biotermeléssel
foglalkoznak.
– Évek óta szeretnénk olyan borokat készíteni, amelyek nagyon tisztán,
egyértelmûen kifejezik a karaktereket. Láttam nagy bortermelõket a
világban, akik ilyen felfogásban dolgoznak, izgalmas és komoly árú borokat készítettek – márpedig valahol minden bortermelõnek ez a célja. Ugyanakkor szurkolunk, hogy ezeket a borokat meg is vásárolják az emberek. Az egyik legfontosabb most, hogy egyszerûen meg tudjuk fogalmazni a fogyasztók számára, hogy fehérbor is van az egri borvidéken.
Lõrincz György: a 2009-es Év Borásza
Született: 1967. április 15. Eger
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen végzett tartósítóipari
mérnökként, majd két doktori címet szerzett borászatból és a kémiából.
1995-tõl az Egervin technológiai és gyártmányfejlesztési vezetõje
1997-tõl fõpincevezetõ, majd borászati fõtechnológus
2002-tõl az egerszalóki St. Andrea Kft. ügyvezetõ igazgatója
Borait hagyományos, fahordós érleléssel készíti.
Elismerései: Az év kedvelt borásza (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2007), Borászok Borásza (2008), az Év Egri Borásza (2008), az Év Bortermelõje (2009)
Nõs, négy gyermek apja.
Forrás:
Világgazdaság Online
http://www.vg.hu