Erõmûtõl védenék a tokaji világörökséget

A tokaji helyszínrõl szóló úgynevezett megõrzési állapotjelentésben elsõsorban azt kell bemutatni, hogy a területre tervezett projekt, erõmû milyen mértékben veszélyeztetheti a világörökségi értékeket – mondta a Népszabadság cikke kapcsán Fejérdy Tamás. Mint hozzátette, kiindulásnak a terület kezelési tervét tekintik, ki kell térniük a természeti és épített értékek védelmére, és azt is meg kell vizsgálni, a pillanatnyi magyarországi szabályozás alkalmas-e arra, hogy a védelem megvalósuljon.

Fejérdy Tamás kiemelte, hogy a világörökségi helyszíneket érintõ végrehajtási irányelvek egyik pontja kimondja: ha valamely helyszínen nagyobb arányú fejlesztést terveznek, azt jelezni kell. Ezt megtette a civil szféra és megtették õk is. Az UNESCO Világörökség Központtól reagálásként érkezett az a felkérés, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága adjon úgynevezett megõrzési állapotjelentést a tokaji helyszínrõl.

A készülõ jelentést a tervek szerint a nyár közepén tárgyalja a nemzetközi bizottság. A KÖH elnökhelyettese a jelentés tartalmát nem kívánta „megelõlegezni”, azt azonban jelezte, hogy a fejlesztést sok szempontból vizsgálva, szakemberek bevonásában állítják össze a dokumentumot.

Szólt arról is, hogy megkezdõdtek az elõkészületek újabb magyarországi helyszínek világörökségi felterjesztésére. Két helyszín esetében elindult a folyamat, elkészültek a legelsõ elõkészítõ tanulmányok: az egyik a Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió, vagy újabb munkacímén a Lechner Ödön autonóm premodern építészete címû projekt, a másik pedig a római limes, azaz a Római Birodalom egykori határvonalának magyarországi szakasza.

A Lechner örökségérõl szóló felterjesztést Fejérdy Tamás szerint talán 2009. január 31-ig benyújthatják, egy évre rá pedig a limesre vonatkozó dokumentációt is eljuttathatják Párizsba. Harmadikként említette a budai termálkarsztot, amely elképzelésük szerint a budapesti világörökségi helyszín bõvítése lehetne, a föld alatt. A KÖH elnökhelyettese kiemelte, hogy ez utóbbi világörökségi terület ily módon kulturális és természeti jellegûvé, vagyis úgynevezett vegyes típusú helyszínné válna. A föld alatti helyszín bemutatása, szabályozása, védõzónájának megállapítása nem egyszerû feladat – mondta az elõkészítés kapcsán Fejérdy Tamás.

Jelenleg Magyarországról a világörökségi listán Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete, Hollókõ ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Fõapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park és puszta, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertõ/Neusiedlersee kultúrtáj és a tokaji történelmi borvidék szerepel.

Mint a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága honlapján olvasható, a magyar várományosi listán szerepel, vagyis a magyarországi szervezet esélyesnek és érdemesnek tartja a felvételre a római limes és Lechner Ödön mûvészete mellett: Tarnóc õsélõhelye (2003-ban felterjesztve); a komárom-komárnói erõdrendszer (szlovák-magyar közös felterjesztés); a „Dunakanyar kultúrtáj” (munkacím, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, illetve Esztergom középkori vára korábbi két várományosi helyszín összevonásával); a rózsadombi termálkarszt területe (a budapesti világörökségi helyszín kiterjesztéseként); a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó; a Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok; a tájház-hálózat Magyarországon; valamint Kárpát-medence az északkeleti részének fatemplomai (tervezett szlovák-magyar felterjesztés, esetleg lengyel csatlakozással).

Forrás:
origo
http://www.origo.hu