Ernyõhálózattal pezsdítik fel a borturizmust

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének kezdeményezésére megalakult az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-Falusi Érdekképviseleti Ernyõhálózat (IKUVÉH), amely másféléves projekt keretében több mint 26 millió forint forráshoz jutott. Az ernyõhálózathoz csatlakozott a Magyar Borutak Szövetsége (MABOSZ) is. A MABOSZ fontosnak tartja az együttmûködést, mely fellendítheti a borturizmust, illetve a falusi turizmushoz kapcsolódó idegenforgalmat is.

Magyarországi borturizmusról a múlt század 90-es éveinek közepétõl beszélhetünk, mára már szinte valamennyi borvidéken mûködik borút egyesület. A borút programok vázát a szõlõ- és a borkultúra helyi megjelenési formái adják, kezdve a szõlõskertektõl, a pincéken, a palackozókon át, a különféle gasztronómiai létesítményekig.

A turisták a kijelölt úton végighaladva megismerhetik a helyi termék elõállításának fázisait, megkóstolják a borokat, megismerkednek a vidék történeti és kulturális hátterével. A programokhoz kapcsolódó rendezvényen – szüret, borfesztivál, borárverés, borrendi ceremónia – részesei lehetnek a helyi mítosz, a hagyományok továbbélésének. A program gerincére a szállásadás, az aktív kikapcsolódás és ellátás adott vidékre jellemzõ formái fûzõdnek fel, így téve teljessé a kínálatot.

– A Magyar Borutak Szövetségének 22 borút egyesület a tagja. A szervezet képviseli a borturizmus területén tevékenykedõk érdekeit, az IKUVÉH keretében készülõ oktatási programokkal segíti szakmai fejlõdésüket, növeli a borturizmus vonzerejét, õrködik a minõségi szolgáltatások biztosításán – mondta Erdõsi Mária fõtitkár. – A szövetség feladata a többi között a borturizmus országos imázsának felépítése, a borturisztikai szolgáltatások egységes nemzeti és EU kompatibilis minõsítési rendszerének kidolgozása, értékesítésének elõsegítése és támogatása, az országos fejlesztési program végrehajtása, nemzeti marketingtevékenység, ezen belül egységes internetes megjelenésének kidolgozása és azok helyi szintre történõ adaptálásának elõsegítése. Mûködésünkkel szeretnénk öregbíteni a magyar bor hírnevét, s az egyedi sajátosságok érvényre juttatásával az eddiginél jobban kiaknázhatjuk a borvidéki adottságokat. Arra törekszünk, hogy a borutak, mint turisztikai lehetõségek, a jövedelmet generáló turizmus jelentõs tényezõivé váljanak.

A Strukturális Alapok által nyújtott pályázati lehetõségek kihasználásával például a borutak a regionális és kistérségi vidék- és területfejlesztési programok aktív résztvevõivé válhatnak, a szõlõtermesztés és borászat területén pedig az integrációs folyamatok elõkészítésében (gazdasági társulások, feldolgozó-értékesítõ szövetkezetek) non-profit „gerjesztõ” szerepet tölthetnek be.

– A Magyar Borutak Szövetsége is csatlakozott az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-Falusi Érdekképviseleti Ernyõhálózathoz. Milyen elõnyt jelent a társulás?

– Globalizálódó világunkban a magyar vidék, falvaink jövõje attól függ, hogy az ott élõ emberek, érdekcsoportok, mikro- és kisvállalkozások, önkormányzatok és intézményeik mennyire képesek felismerni érdekeiket, összefogni a vidék fejlesztése, a meglévõ szolgáltatásaik bõvítése, minõségének emelése érdekében, kínálatukat komplexen a piacon megjeleníteni. Fontos, hogy a közösen megfogalmazott tervek megvalósuljanak.

– Például?

– A tervek között szerepel a többi között közös stratégia kidolgozása, tananyagfejlesztés, megyei kiadványok (helyi jellegzetességek), honlap-fejlesztés, Idegenforgalmi Vidéki-falusi szakértõk képzése, desztináció-marketing képzés, német nyelvoktatás.

Másfelõl fontosnak tartjuk a falusi turizmus programkínálatának növelése érdekében az együttmûködést azokkal a civil szervezetekkel, amelyek a vidéki élet valamely szegmensének érdekeiért, szakmai fejlõdéséért dolgoznak. E közös munka képezi az uniós támogatásra történõ pályázást, illetve lehetõséget kínál arra, hogy a falu idegenforgalmát elõsegíteni képes szervezetekkel szorosabb és tartósabb együttmûködés alakulhasson ki.

– A jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság nem veti vissza a vállalkozások fejlesztési kedvét?

– Nyilvánvaló, hogy a hazai és nemzetközi gazdasági válság kedvezõtlenül hat a vállalkozások tevékenységére. Éppen ezért van egyre nagyobb jelentõsége az összefogással megvalósított programoknak, hiszen a komplementaritás mentén minden falusi/vidéki szolgáltató aktív szereplõje lehet egy nagy projektnek. Ugyanis a szórványos, kis területen megvalósuló helyi akcióknak, alacsony hatékonyság mellett, igen nagy a kiadásvonzata, ezért kell koordinálni és optimalizálni ezeket a tevékenységeket.

Forrás:
Gazdasági Rádió
http://www.gazdasagiradio.hu