Ellenõrzõ jegyet a borokra!

– A borhamisítás nem újkeletû. Az elsõ bortörvény 1893-ban foglalkozott vele – kezdte mondandóját dr. Tarján Balázs. A Magyar Borakadémia fõtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal ágazatpolitikai fõosztályvezetõje a borhamisítás és a számla nélküli forgalmazás felszámolására létrehozott kormányközi bizottság eddigi munkájáról, az általuk javasolt megoldásokról tartott tájékoztatót.

Mint mondta, a mûborgyártás több milliárd forint költségvetés-kiesést eredményez, ugyanakkor a jogkövetõ magatartást tanúsító termelõ és forgalmazó versenyhátrányba kerül, tönkremegy.

– A zárjeggyel, a standolással, amelyek be- és kikerültek a törvénybõl, nem oldódott meg semmi – mondta az elõadó, aki a hallgatóság elé tárta a bizottság javaslatát: ellenõrzõ jegyet kell bevezetni minden Magyarországon forgalomba kerülõ borra! Ezzel nyomonkövethetõ a tétel származása. A központi nyilvántartás a OBI-nál lenne, s a hegyközségi tanácsokon keresztül történne a jegy kiadása. Ez mennyiségi és minõségi ellenõrzésre is lehetõséget ad. Elképzelhetõ, ez sokakban ellenérzést vált ki. Ugyanis amikor forgalomba hozatali engedélyt kér a termelõ, tudnia kell, milyen ûrtartalomban gondolkodik. Az államháztartásra nehezedne viszont, hogy megelõlegezze a jegy legyártását.

– Az elõnyök felülmúlják a hátrányokat – fogalmazott dr. Tarján Balázs, hiszen bizalmat ébreszt a fogyasztóban, s a rossz minõségû, hamisított borok sem kerülhetnének forgalomba. Az elõadó még több javaslatukról szólt: amelyik pincészet mûködési engedélyét bevonták, az újat csak akkor kaphasson, ha a tartályait, edényzeteit hitelesíttette. A cukrot illetõen: bizonyos mennyiségen felül kereskedelmi tételnek minõsítenék és csak számlaadási kötelezettség mellett lehetne vásárolni.

A bizottság javaslata késõbb kerül a politikai és szakmai szervezetek, a kormányzat elé.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu