Elkészült a szõlõ-bor ágazati stratégia

–Az évfordulók ünneplése egyben számvetés ideje is: értékeljük mindazt, amit eddig elértünk, illetve mind magunk, mind a szakma és a közvélemény részére megfogalmazzuk, hová szeretnénk eljutni a jövõben. Az elmúlt két évtized munkájának eredményeként megerõsödött, immár szakmaközi szervezetként képviseljük a szõlõ- és borágazatot. A kormányzati országpromócióval összhangban szeretnénk a szakma teljes bizalmát élvezõ szervezetként meghatározó szerepet betölteni a magyar bormarketing koordinációjában is. – hansúlyozta Légli Ottó, a HNT elnöke.

Az ágazati stratégia fõ célja az, hogy a magyarországi szõlõ-bor ágazat piacképes legyen, és fenntartható módon mûködjön – mondta el összefoglalójában Dr. Brazsil Dávid fõtitkár. – A szõlõtermesztésnek és a bortermelésnek a jövedelmezõ, perspektivikus pályaképet kell jelentenie mindazok számára, akik ezen a területen dolgoznak. A hosszú távon eredményes stratégia megvalósításához természetesen nélkülözhetetlen a szakma minden szereplõjének közös akarata és összefogása.

Az értékesítés feltételeinek javításában a HNT kulcsszerepet szán a közösségi bormarketingnek: operatív programját elsõsorban a szervezeten belül kívánja megoldani. Az állami bormarketing stratégia és a HNT ágazati stratégiája szervesen kapcsolódik egymáshoz, s az érdekelt állami és piaci szereplõk aktivitásait a HNT kezelheti a leghatékonyabban. Mindehhez a szakmaközi szervezet hosszú távon saját forrás bevonását is tervezi az állami források hatékony felhasználása mellett.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Földmûvelésügyi Minisztériummal kötött együttmûködési megállapodást követõen készítette el a teljes magyar szõlõ- és borágazatot átfogó stratégiát, melynek elsõ változatát 2016 augusztusában bocsátotta széles körû szakmai vitára. Ennek megalkotását több körös egyeztetés elõzte meg a termékpálya szereplõivel. A HNT az ország hat pontján tartott régiós megbeszéléseket, melyeken a teljes vertikum képviseltette magát, a szaporítóanyag termelõktõl a borkereskedõkig.

Az ünnepi tanácsülésen Dr. habil. Pókecz Kovács Attila, a Pécsi Tudományegyetem docense ismertette a hegyközségi rendszer történetét. Font Sándor, a Mezõgazdasági Bizottság elnöke az ágazati stratégia jogszabályi kereteit, Török András, a Magyar Turisztikai Ügynökség gasztronómiáért és bormarketingért felelõs igazgatója az állami bormarketinget tekintette át. Az új jövedéki törvény borászati vonatkozásainak összefoglalójára Demeter Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetõje beszélt.

A stratégiáról bõvebben:

Az anyag 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, irányokat a szõlõ- és borágazat szereplõi számára. Kulcsfontosságú többek között az optimális termõterület kialakítása, amely a hatékony termelés alapja. Mindezt a borpiac ismeretében tervezett, felelõs telepítési politika alapozhatja meg. Hangsúlyt kell fektetni a mûvelési kötelezettség betartására és a nem mûvelt szõlõterületek összeírására. Jelenleg mintegy 65 ezer hektárnyi szõlõterületet tartanak számon, de kereskedelmi tevékenységet csak 46 ezer hektárnyi területen regisztráltak.

Alapvetés, hogy a hatékony mûvelés kulcsa a termelésszervezés: a szervezet ebben aktív koordinációt tervez a szõlõtermelés és a borágazat között. Az együttmûködésnek már a szõlõtermelés biológiai alapjainak megteremtésétõl fogva jelen kell lennie. A szõlõ- és borfelvásárlás szabályozását többek között kötelezõ szerzõdésminták segítenék. A töredezett magyar borkínálatot orvosolandó a HNT intézményes kapcsolatot kíván kialakítani a borkereskedelem szereplõivel, illetve a folyóborok piacát szintén ellenõrzés alatt kívánják tartani kötelezõ szerzõdésmintákkal.

Mindezek mellett etikai kódexet dolgoznak ki, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. Ösztönzésként védjegyet kívánnak megalkotni, amely az etikusan mûködõ és együttmûködõ vállalkozásokat emeli majd ki.

A következõ generációk képzésében a gyakorlatorientációnak és a naprakész ismereteknek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia, s olyan fórumnak kell létrejönnie, amelynek keretében a termelés és az oktatás igényei egymással egyeztethetõk. A képzési intézményekben lezajló kutatásokban szintén nagyobb teret szükséges engedni a termelés és a piac igényeinek. A hazai szõlõ- és borágazat kihívásai nem egyediek, ezért az európai bortermelõ országokkal közös kutatási projektek sok esetben hatékonyabb megoldást jelenthetnek.

Az export értékének növelése céljából az HNT újragondolt célpiacokon is szervezni kívánja a magyar borok a jelenlétét. A magyar bor termékkörének kommunikációjában a fogyasztói trendeket és az adottságokat figyelembe véve Magyarország természetes édes fehérborai mellé a hazai nemesítésû fajták nagy száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek) emelné be a kínálatba.

A belföldi célpiac igényeihez maximálisan alkalmazkodni kívánva széles körû fogyasztói attitûdkutatást folytatnak 2017 elsõ negyedévében. A tudatos pozicionálásban nagy segítséget jelenthet a földrajzi árujelzõk tudatos használata. Ezek rendszere akkor kihasználható, ha a rendszer a jelenleginél több lehetõséget kínál a termékek besorolására. Ezek feltételrendszere azonban már minõségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna. Betartásukat minden esetben rendszeres minõségellenõrzésnek kell segítenie.

A társadalmi felelõsségvállalás jegyében a HNT 2016 májusában csatlakozott a felelõs borfogyasztást segítõ nemzetközi programhoz, a Wine in Moderation-höz. A szervezet tagjaként Magyarországon nagyobb hangsúly kerül a fogyasztók tájékoztatására. Fontos, hogy a tudatukban a bor ne kizárólag alkoholtartalmú italként szerepeljen. A szervezet elõ kívánja segíteni, hogy a fogyasztók tudományosan megalapozott, korrekt információk birtokába kerüljenek a bor élettani hatásáról és gasztronómiában betöltött szerepérõl. A borkultúra oktatását be kívánják vezetni a felsõfokú oktatási intézményekben, tájékoztató programokat terveznek a középfokú oktatási intézményekben is. A borral dolgozók képzésére mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ezért a HNT ennek feltételeit is szigorítaná.

Tekintve, hogy az országpromócióban a jó minõségû magyar termék, a turizmus, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve jelenik meg, a HNT tevékenyen együttmûködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, s célja, hogy a borturizmus egy-egy régió turisztikai kínálatába ágyazottan mindig jelen legyenek a helyben termelt borok az utazók számára.

Hatékony szakmai önkormányzatként a HNT folyamatosan rendezi, fejleszti kapcsolatát a hazai hatóságokkal annak érdekében, hogy a szabályozások végrehajtása a hatósági jogalkalmazással összehangban, összehangoltan és hatékonyan menjen végbe.

Forrás:
Trademagazin
http://www.trademagazin.hu