Elhunyt Bakonyi Károly, a cserszegi fûszeres atyja

[tn_2_bal.jpg][fotó: Bor és Piac] Dr. Bakonyi Károly 1921. december 22-én született Csopakon. A Kertészeti Fõiskolán szerzett kertészmérnöki diplomát 1959-ben. Szõlõnemesítésbõl doktorált 1964-ben. 1947-ben az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztálya Kertészeti Tanszékének cserszegtomaji kísérleti telepén kezdett el szõlõnemesítéssel foglalkozni, leghíresebb eredménye a cserszegi fûszeres borszõlõ.

Tudományos fõmunkatársként, kutatóként ment nyugdíjba 1982-ben.

Munkatársaival hat államilag minõsített szõlõfajtát, számtalan értékelés alatt álló hibridet állított elõ. Leírta a Magyarországon termesztett fügefajtákat és az olaszrizling klónszelektálási módszerét. Társszerzõje volt a szintesen bakhátolt szõlõ talajvédõ hatásáról megjelent tanulmánynak, több könyvnek, egyetemi jegyzetnek.

A Zala Megyei Borfesztivál, Tudományos Napok kezdeményezõje és társrendezõje, tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulatnak, a Magyar Növénynemesítõk Egyesületének, a Magyar Kertészeti Tudományos Társaságának, valamint a Zala Megyei Agrárkamarának, a Szõlõ Bor Szövetség és Terméktanács elnökségének, illetve õ volt a Zalai Szõlõ és Borosgazdák Egyesületének elnöke.

Csopak és Keszthely város díszpolgárának választották.

A cserszegi maradt talpon

Bakonyi Károly 2006-ban, a Manager magazinnak adott interjújában azt mondta: évszázados tapasztalat, hogy a telepített szõlõfajta összetételét mindig a koraibb érésûek javára változtatják. A szõlõ északi elterjedési határán (ahol a magyar borvidékek is elhelyezkednek) a biztos és sok termést adó korai fajták minõségi szempontból is kiválóak: hozzák a 18-20 cukorfokot, gyengébb évben sincs szükség a bor javítására cukor- vagy mustsûrítmény adagolásával.

De szerencse is kell a sikerhez – tette hozzá a szõlõnemesítõ, aki nem gondolta volna, hogy a hogy a cserszegi fagytûrésével is ki fog tûnni: az 1985-86-os és az 1986-87-es kemény telek után az – eleve hûvösebb klímájú vidékrõl származó – Rajnai rizling és a – direkt fagytûrésre szelektált, vad- és borszõlõ keresztezésébõl származó – Kunleány mellett csak ez a fajta maradt talpon.

Forrás:
Inforádió
http://inforadio.hu