Elfogadták az uniós borreform tervezetét

A döntésrõl szóló brüsszeli közlemény szerint a borágazat eddigi uniós költségvetése (évi 1,3 milliárd euró) változatlan maradna, de az elköltésében jelentõs változások várhatóak. Így például a javaslatok értelmében az intézkedések életbe lépésének elsõ napjától kezdve (ez legkorábban 2008 augusztusára várható, hiszen a csomagról még a tagállamok és az Európai Parlament is vitát folytat majd) megszûnne minden olyan piactámogatási intézkedés – így a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az export-visszatérítések –, amely nem bizonyult hatékonynak.

A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés – szárazcukrozás – tilossá válna, és megszûnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelõ intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerûsítésére, különösen a harmadik országok piacain.

Végleges megoldás

A javaslat egyik kulcseleme a kivágási program: azaz hogy a legkevésbé hatékony termelõk vonuljanak ki a szõlõágazatból. Nekik az EU-bizottság önkéntes kivágási támogatást ajánl. Ez az elsõ évben a mostaninál 30 százalékkal magasabb lenne, majd a program öv éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az elsõ évben igénybe venni a támogatást. A javaslatcsomag szerint összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szõlõültetvény kivágására lehet számítani. (Az Európai Unióban több mint 2,4 millió bortermelõ gazdaság mûködik, 3,6 millió hektáron, vagyis az Európai Unió mezõgazdasági területeinek 2 százalékán.) A kivágási programra szánt költségvetés az elsõ évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik majd vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idõ alatt 7,174 euróról 2,938 euróra csökken.

A javaslatok szerint öt évig tartana az átmeneti idõszak: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások. 2013 után viszont feloldanák ezeket, hogy a versenyképes termelõk belátásuk szerint bõvíthessék termelésüket. A címkézés szabályai egyszerûsödnének, az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szõlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelõ országa elismer. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így többek között a fiatal bortermelõk tevékenységének megkezdésére és a környezetvédelemre.

Eesete válogatja

Az EU a világ legnagyobb bortermelõje és -exportálója, de az elmúlt években egyre nagyobb konkurenciával találta szemben magát: a kaliforniai, ausztrál, chilei, argentin, dél-afrikai borok mindinkább elõretörnek a piacon, miközben az EU-ban eladatlan „bortavak” keletkeznek. Ezért azután a borreform szükségességét minden tagállam támogatja, de a részletekben már jelentõsek a viták.

Magyarország például a sajátos klimatikus feltételek miatt ellenzi a cukorhasználat teljes megtiltását a bortermelésben. Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselõ pedig keddi közleményében Magyarország számára több szempontból is elfogadhatatlannak mondta a borreformról szóló jogszabálytervezet, többek között azzal érvelve, hogy az alapvetõen a borfelesleget termelõ déli tagállamok érdekeit szolgálja, míg figyelmen kívül hagyja Magyarország és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van.

Forrás:
FigyelõNet
http://www.fn.hu