Egyházi cég a magyar borok háza helyén?
Egy kétórás túra keretében akár ötvenféle bort is megkóstolhattak a látogatók a Szentháromság téri Magyar Borok Háza pincéjében, ahol a havonta változó kínálatot az összes magyar borvidékrõl származó hétszázféle borból és pezsgõbõl állították össze. A 4400 forintos belépõ mellé nemcsak az embert próbáló mennyiségû kóstolnivaló, hanem a pincemesterek szakmai tájékoztatója is dukált. Egészen múlt szombatig, mert akkor nyitott ki utoljára a várbeli bérleményben a Magyar Borok Háza, mivel a helyiséget bérbe adó Magyar Kultúra Alapítvány a felhalmozott tartozásokra hivatkozva felmondta az intézményt 11 éve mûködtetõ Magyar Borok Háza Kft. bérleti szerzõdését.
Bár a felmondás jogszerûségét a kft nem vonja kétségbe, a kiköltözés nem vita nélküli. „Több mint 100 millió forint értékben bútoroztuk be az épületet, illetve építettünk be speciális berendezéseket. A bérbeadó például a tölgyfa bútorokat csak nyilvántartási értéken lett volna hajlandó megvásárolni, amit a tulajdonosunk nem fogadott el” – mondta a HVG-nek Nyikos István, a Magyar Borok Háza Kft. ügyvezetõje, hozzátéve, hogy a korábban felhalmozott 26,5 millió forintos tartozásukat a tavaly novemberben megkezdett törlesztéseikkel 19 millió forintra csökkentették. Nyikos úgy kalkulál, a visszaesett idegenforgalom miatt 50 millió forinttal apadt az elõzõ évi 170 millió forintos árbevételük, s a helyzet csak november után normalizálódott. A Magyar Borok Háza Kft.-t birtokló Euro-Exim Zrt. viszont megroggyant, hiteleinek biztosítékául felajánlott vagyontárgyaira – így a kft üzletrészeire – a Raiffeisen Bank végrehajtást kért, így a Magyar Borok Háza Kft. számára reménytelenné vált a helyzet.
A megadott határidõben bezárták a házat, leltárt készítettek, de a kulcsokat nem adták oda a Magyar Kultúra Alapítványnak. „A bérlõ nem vette figyelembe, hogy minden vagyontárgyat készek vagyunk megvenni, a borkészletre pedig vevõt hozunk. Azzal, hogy nem kaptuk meg a kulcsokat, nem tudjuk jogainkat érvényesíteni, például kiadni a helyiséget” – sorolta sérelmeiket Koncz Gábor, az alapítvány igazgatója. Veszteségei között említi azt is, hogy a kiszámlázott, de hozzájuk be nem folyt bérleti díjak után mindig befizették az áfát, és a szolgáltatóknak is kifizették a rezsit.
A vita még minden bizonnyal eltart valameddig, de az igazi kérdés, hogy utána mi lesz. A bezárás miatt már most aggódik néhány, a HVG által megkeresett borász, a házban ugyanis számos rendezvényt szerveztek, bár érte kritika is a céget a borkészlet minõsége miatt. Az üresedés kapóra jöhetett a Vinum Primatis Zrt.-nek, amelyrõl elterjedt, hogy szívesen beköltözne. Lapzártánkkor csupán a Magyar Kultúra Alapítvány, illetve a Quaestor Zrt. és a független egyházjogi személyként aposztrofált Incoronata, a Mátyás-templom Kulturális Központja által alapított Vinum Primatis (HVG, 2007. február 10.) közötti tárgyalásokat erõsítették meg mindkét részrõl. „Ha mi kerülünk birtokon belülre, be kívánjuk mutatni a turistáknak az összmagyar borászat kimagasló minõségû termékeit, és szakmai rendezvényeket is szerveznénk” – ismertette terveiket Molnár József, a Vinum Primatis vezérigazgatója.
A fõtevékenységként ital-nagykereskedelmet megjelölõ Vinum Primatis rövid múltja ellenére sem tekinthetõ nyeretlen kétévesnek a borpiacon. A cég megalakulásának hivatalos bejelentése egybeesett az Erdõ Péter bíboros által alapított és a céggel együttmûködõ Prímási Borrend bemutatásával. Ez céljaként a „hazai borászat és borkultúra ápolását, valamint a Kárpát-medence borászatához kapcsolódó egyháztörténeti emlékek gondozását” jelölte meg, s a borrend ítéli oda a Vinum Primatis (a prímás bora) márkanevet is az arra érdemesnek tartott boroknak. A hazai katolikus egyház fejének borügyi elkötelezettsége nem független attól sem, hogy az esztergomi bazilika alatt található egy építészettörténetileg is kiemelkedõ jelentõségûnek tartott, 2800 négyzetméteres pincerendszer – amit az 1800-as években a prímási borok tárolására építettek -, s annak hasznosítására a szakértõk az eredeti funkciót tartják a legjobbnak. A borrendben pedig a bíboroson kívül is hemzsegnek a nagyágyúk. Az állami potentátok közül Kovács Árpád, az Állami Számvevõszék elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság elnöke és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke büszkélkedhet borrendi tagsággal, a bizniszt pedig Csányi Sándor, az OTP Zrt. elnök-vezérigazgatója, Demján Sándor, a TriGránit Zrt. elsõ embere, Zwack Péter, a Zwack Unikum Nyrt. elnöke, Pálvölgyi Mátyás, a Generali-Providencia Zrt. elnök-vezérigazgatója, Béres József, a Béres Zrt. elnöke és Tarsoly Csaba, a Quaestor Zrt. elnök-vezérigazgatója képviseli.
Az egyházi kötõdésû boros cégnek szembe kell néznie azzal, hogy a Várban konkurenciája is lesz: a Budavári Kht. kezelésében álló, 2400 négyzetméteres Szent György-pincét hamarosan megnyitja annak mûködtetõje, az áttételesen a volt belügyi államtitkár Lajtár Józsefhez is köthetõ Királyi Borok Kft. Míg a Vinum Primatis vezérigazgatója a hasonló profilú helyek egymást erõsítõ hatásában bízik, a Magyar Borok Háza projektet a pesti oldalon új befektetõvel továbbvinni szándékozó Nyikos azt mondja, a Vár fõleg olyan idõkben van tele turistákkal, amikor még nem igazán isznak bort, este 6 után ugyanis eltûnnek a turisták – reményei szerint a Nagymezõ utca irányába, a vigalmi negyedbe távoznak, ahol ismét megnyílhat a Magyar Borok Háza.
Forrás:
hvg.hu
http://www.hvg.hu