Egy betû miatt folytatódik a vita a tokaji névhasználatáról

Az Európai Bizottság elutasította Szlovákia kérését, hogy használhassa az eredetvédett Tokaj elnevezést, a nemrég hozott uniós döntés szerint erre csak Magyarország jogosult. A határozatot Pozsony nem hagyja annyiban – mondta a napokban Vladimír Chovan szlovák földmûvelésügyi miniszter. A pozsonyi tárcavezetõ szerint minisztériumának most az a feladata, hogy elérje Brüsszelben, amit szabad az egyik országnak, azt legyen szabad a másiknak is, ha a feltételek azonosak mindkét országban.

Szlovákia egy betû miatt aggódik

A szlovák földmûvelésügyi tárca szakembere, Jarmila Dubraska a Magyar Rádiónak elmondta: egy júliusi magyarországi jogszabály módosítás után a világhírû termõhelyrõl származó borok, illetve a borvidék elnevezését a földrajzi árujelzõk uniós elektronikus nyilvántartó rendszerében Tokajiról Tokajra változtatták. Pozsony szerint ugyanezt a lehetõséget Magyarország északi szomszédja nem kapta meg, pedig a szlovákiai törvényekben évek óta ez a megnevezés szerepel.

Az eredeti megállapodás szerint a két országnak közösen kellett volna kidolgoznia a tokaji borok termékleírását, mert együtt akarták védeni a történelmi borvidéket – mondta Jarmila Dubravska. 2008-tól ezekbe a kétoldalú tárgyalásokba az uniót is bevonták, mert a szlovák és magyar fél nem tudott megegyezni, mely szlovákiai szõlõterületek tartoznak a tokaji borvidékhez. Szlovákia mintegy 900, Magyarország nem egészen 600 hektárnyi területet ismer el. A legutóbbi, júliusi megbeszélésen azonban a névhasználati módosításról a magyar fél nem tájékoztatott, pedig ez nagyon fontos változtatás – mondta szlovák földmûvelésügyi tárca munkatársa.

A magyar bort a Tokaj, a szlovákot a Tokajszki, Tokajszka, Tokajszke elnevezések illetik meg. Szlovákia fõ kifogása, hogy az Európai Bizottság döntése után a tokaji borvidék szlovákiai illetve magyarországi részén elõállított bor különbözõ nevek alatt kerülhet forgalomba, miközben egy termékrõl van szó. Pozsony szerint ez megtévesztheti a fogyasztót. A probléma megoldásához, illetve az egységes névhasználathoz az uniós mezõgazdasági biztos segítségét kérte Vladimír Chovan szlovák tárcavezetõ.

Cirkusz, kabaré

A korábbi pozsonyi földmûvelésügyi miniszter, Simon Zsolt korábban arra figyelmeztetett, hogy az idén megszavazott szlovák bortörvény nem segíti elõ az évek óta tartó tokaji vita lezárását. A szabályozás szerint ugyanis Szlovákia bármely területén lehet tokaji bort termelni. A lényeg, hogy a tokaji borvidékrõl származzon a szõlõ, mert Szlovákia egész területe egy borvidéknek számít, így Pozsonyban vagy Nyitrán is lehetne elvileg tokaji bort elõállítani. Az új szlovákiai bortörvényre vonatkozó bírálat szerint a jogszabály nem annyira szõlõtermesztõknek, mint inkább a bortermelõknek kedvez, és tulajdonképpen szembe megy az unióban alkalmazott elvvel, amely szerint földrajzilag is védelem illeti meg az egyes borvidékeket.

A magyar kormányzat szerint a legfontosabb feladat megvédeni a tokaji borok hírnevét, és a fogyasztók érdekeit. Sárecz László, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) fõosztályvezetõ-helyettese reméli, hogy az Európai Bizottság döntését követõ újabb szlovák igények miatt nem kezdõdik elölrõl a névhasználati vita.

„Bízzunk benne, hogy ez a cirkusz nem kezdõdik elölrõl. Bár már kabarisztikus jelenetek is lezajlottak ezeknek a tárgyalásoknak a során. Itt mindenekelõtt a szlovák miniszter úr nyilatkozatára szeretnék elõször reagálni. Amiért Magyarország bejelentette a Tokaj márkanevet. Elõször is Magyarország nem bejelentette, és nem volt semmiféle névváltoztatási kérelem, hanem jogszabály-szerûen járt el, mégpedig abban a tekintetben a földrajzi árujelzõknek van egy elektronikus nyilvántartó rendszere az unióban, és ezen mi az ott szereplõ neveket a fogyasztók egyértelmû tájékoztatása végett kijavítottuk, az „i” ragokat töröltettük, illetve a borvidékneveket töröltettük. A változtatás után a Tokaji borvidékbõl lett Tokaj, a neszmélyibõl lett mondjuk Neszmély. Ez fog szerepelni a címkén, és nekünk a fogyasztók érdeke az elsõ” – mondta Sárecz László.

Területi viták

Az FVM fõosztályvezetõ-helyettese szerint ahhoz, hogy a szlovák fél is használhassa a vitatott földrajzi árujelzõt meg kellene állapodni néhány fontos kérdésben. Egyezségre van szükség a terület határairól, az ellenõrzési rendszerrõl, illetve a hegyközségi rendszerrõl, és közös termékleírás kell. A magyar álláspont szerint garancia kell rá, hogy Szlovákiában is ugyanolyan minõségi kritériumok mellett tudják elõállítani a tokaji bort, ahogy azt a szigorú hazai szabályozás elõírja.

A borvidék területérõl azonban nem tudott megállapodni a két ország. Szlovákia legújabban 908, illetve 1 474 hektárt akar kijelölni a tokaji borvidék ottani részeként, miközben az eredeti összesen 5-6 ezer hektárnyi termõterület határon túli kiterjedése csak 172 hektár. Sárecz László szerint Magyarország legfeljebb 600 hektár körüli területet ismerne el, és egyelõre azt sem látja biztosítottnak, hogy Szlovákiában ugyanolyan ellenõrzési rendszer és ugyanolyan hegyközségi rendszer mûködjön, mint idehaza.

Forrás:
MR1-KOSSUTH Rádió
http://www.mr1-kossuth.hu