Egri Borvidék: összefognak a szõlõtermelõk?

– Miután kiderült, hogy az érintettek hajlandóak együttmûködni, megvan annak az esélye, hogy a borvidék termelõi, még a szüret kezdete elõtt, szövetkezeti formában, egy termelõi csoportba szervezõdjenek – jelentette ki a szakember. – Ráadásul úgy tûnik, sikerült megtalálni azt a bortermelõi kört is, amelyik hajlandó a szõlõtermelõk által szervezett termést feldolgozni. Ez az összefogás egyelõre a feleslegek kezelésérõl szól, és senki ellen sem irányul, csupán a kialakult bizonytalan helyzetet kívánjuk stabilizálni, hogy ne alakulhasson ki kényszerértékesítési szituáció, s hogy a szõlõ se maradjon a tõkéken. E szervezõdéshez jogi alapot a földmûvelésügyi miniszter 81/2004-es rendelete ad.

Dula hozzátette: nyilvánvalóvá vált ugyanakkor az is, hogy ez csak akkor mûködhet, ha a szõlõtermelõk is belátják: elkerülhetetlen a terméskorlátozás. Nemcsak azért, hogy ne legyen sok szõlõ, hanem a megfelelõ minõség érdekében is, hiszen csak így lehet jó borárualapot képezni. E most formálódó, a hegybíró szerint mintegy 2000 szõlõtermelõt érintõ szövetkezet nyitott és tartós formáció lenne, s célszerûnek látszik az is, hogy abba – a csak a saját borászata számára termelõkön túl – minden szõlõsgazda beintegrálódjon. – A német borvidékeken javarészt így mûködik a rendszer, s ezáltal látjuk javítani a versenyképességet is – mondta Dula. – E termelõi összefogás késõbb egy értékesítõ szövetkezetet is generálhat, amely létrejötte a borvidék egészének az érdekét szolgálná, hiszen az komoly ráhatással lenne az eredetvédelemre, s például a védett eredetû borok esetében akár az egycsatornás értékesítést is elérheti. Úgy gondolom, ez a jövõ évi eladásoknál már mûködhet is.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu