Egri Borvidék: megváltozhatnak az erõviszonyok
Összefogással, közös termelõi céggel szeretnének erõt demonstrálni az egri szõlõsgazdák. Megfelelõ taglétszám esetén az egykori Egervin feldolgozó- és tárolókapacitásának megszerzése a cél. Az Egri Borvidék Kft. feltett szándéka, hogy tagjai közé csábítsa a hajdani Egri Szõlõ-Bor Szövetkezet tagjait, mintegy ezer fõt. Ezzel 4000 hektárnyi szõlõ is a kft.-t erõsítené, ami nyilvánvalóan alapjaiban szabná át az erõviszonyokat az Egri Borvidéken.
– Tavaly két borászati vállalkozás telephelyét béreltük, 91 forintot fizettünk a leadott szõlõ kilójáért, s a végsõ elszámolás szerint 9148 mázsát vásároltunk fel közel száz termelõtõl. Ez a mennyiség az utolsó kilóig mind elkelt, ebbõl lett a nyereségünk – vonta meg az elmúlt esztendõ mérlegét a kft. résztulajdonosaként a felsõtárkányi Bóta Raffael.
– Idén még több szõlõt tervezünk felvásárolni, akár a teljes termést is le tudnánk „fedni”, hiszen már több felvásárló jelentkezett nálunk. Ez pedig azt is jelenti, hogy végre valódi piaci verseny alakulhat ki a termésért, ami várakozásaink szerint magasabb árat is magával hoz – fûzte hozzá.
Ahhoz azonban, hogy valóban megkerülhetetlen tényezõvé váljon a cég, még több gazdára van szükség – mutatott rá Bóta Raffael. Számításai szerint az egykori Egri Szõlõ-Bor Szövetkezet a kft.-ben tulajdonrészt vásárló mintegy ezer fõs tagságával a cég már jó eséllyel kopogtathatna a banki fennhatóság alá került volt Egervin ajtaján, hogy megszerezze a társaság egy részét, hiszen egyebek mellett sem a palackozóra, sem a muzeális borkészletre, sem az Egri Bikavér márkanévre nincs szükségük, csak a feldolgozó- és tárolókapacitásra.
– Az Egri Borvidék Kft. erejét ugyanakkor mutatja: a szerzõdött feleknek elõleget tudunk fizetni, a leadott szõlõ ellenértékét pedig nyolc napon belül átutaljuk. Mennyiségi korlát nincs, csupán a hegyközség által megszabott mustfokra, illetve szüretkezdési idõpontokra kell odafigyelni, ráadásul a tagság egyéb elõnyökkel is jár. Arról nem is beszélve: a tavaszi fagyok nagy károkat okoztak az alföldi szõlõültetvényekben és más borvidékeken is, így várhatóan szõlõhiány lesz az õsszel – hangsúlyozta a felsõtárkányi termelõ.
A hajdani Egervint a legnagyobb hitelezõje, a Raiffeisen Bank egy leányvállalata vette meg a tavasszal, miután senki sem tett a több ízben is meghirdett egymilliárd forintos árat akár csak megközelítõ ajánlatot. A bank ugyanakkor nyilvánvalóvá tette: nem kíván hosszabb távon borfeldolgozó-tulajdonos lenni, célja, hogy néhány éven belül megfelelõ, az egykori hírnévhez méltó szakmai befektetõt találjon az évek óta nem termelõ pincészetnek.
Most a termelõk diktálhatnak
– A cég életre hívását lényegében az élet kényszerítette ki, hiszen az Egervin összeomlásával több száz egri termelõ került kilátástalan helyzetbe. Jó kezdeményezésrõl van szó, sõt, tulajdonképpen ez az egyetlen út, hiszen egy kellõen erõs társaság jó tárgyalási pozíciókat tud kikényszeríteni a felvásárlóktól, ráadásul a termelési költségeket is le tudják szorítani – kommentálta az Egri Borvidék Kft. piacra lépését Tarsoly József egri hegybíró.
Forrás:
heol.hu
http://heol.hu