Egerben is vágják a tõkét

Sok vagy kevés az 1436 hektáros kivágás a magyar szõlõ ültetvényhez képest?

Ha azt nézzük, hogy Spanyolország vagy Olaszország 200 ezer hektáros kérelmet nyújtott be, akkor nem sok. Egyébként a magyar szõlõsgazdák is többet, 3400 hektárt szerettek volna kivágni, de egy része kiesett az ellenõrzésünk után. Végül Brüsszel a felterjesztett mennyiség 45 százalékát fogadta el, vagyis 9,8 millió eurót fizetett. Volt ugyanis egy keretük, s abból osztottak vissza. A nagy bortermelõ országok sem értek el jobb eredményt.

Jól fizet az unió a kivágásokért?

Nehéz kiszámolni, hiszen nem területarányos a kifizetés. Számít a bortermelés nagysága, egy 5 éves idõszakot vesznek alapul, s abból kiesik a legjobb és legrosszabb év. S aki kivágja ezek után a szõlõt, az termelhet a földjén mást, sõt támogatási jogot is kap.

A bor túltermelés mennyire jellemzi ma az uniós országokat?

Ez politikai kérdés is, a kivágási támogatás enyhíti a túltermelést. Ugyanakkor egyre több szakértõ állítja, hogy a fõ problémát az unión kívüli országok, fõleg az ausztrál, dél-afrikai, chilei import jelenti.

A magyar kivágási kérelmek között több egri ültetvény is volt, s a kívülálló azt hinné, hogy a történelmi borvidékeken ez nem történhet meg.

Tudomásul kell venni, hogy sok szõlõtermelõ kiöregedett, már nem tudják vállalni a szigorú mûvelési kötelezettséget. A szõlõ nem olyan, mint a gabona, permetezni, metszeni kell, mert ha egy sor gondozatlan, megfertõzheti a többit is. Egerben tavaly bedõlt a Szõlõskert Rt és az Egervinnél is gondok vannak, így sok ültetvényesnek a nyakán marad a termés. Sajnálatos, hogy Eger környékén tõkét vágnak, de megtiltani nem lehet.

Villány környékén aligha történhetne ilyesmi, hiszen ott a borászok már felvásárolták a földeket, s átveszik a szõlõtermést.

Volt olyan javaslat, hogy a környékbeli gazdáknak legyen elõvételi joguk az eladó lugasokra, de a kivágás jobban fizet. Egyik gazda sem adna ki 2-3 millió forintot egy hektárnyi szõlõért.

Forrás:
168 Óra Online
http://www.168ora.hu