Dúl a háború a bormarketing pénzek körül

Bírálta a bormarketing jelenlegi rendszerét a Bormarketing Bizottság vezetõje, Geönczeöl Attila néhány napja egy szekszárdi rendezvényen. Geönczeöl Attila arról is beszélt, hogy a bormarketing rendszerének átalakítására vonatkozó javaslattal fordult a vidékfejlesztési miniszterhez.

Ezzel új fejezet nyílhat a bormarketing körül már korábban is rendre felbukkanó lobbiharcokban. Az elõzményekrõl annyit érdemes elmondani, hogy 2008- ban szûnt meg a bor jövedéki adója, helyébe forgalombahozatali járulék lépett, melynek összege literenként 5, illetve 10 Forint. Ennek 40 százaléka ellenõrzésre fordítható, a többit költik marketingre, méghozzá oly módon, hogy a keret nagy részét egyes borvidékek között területarányosan osztották fel (eddig).

Bonyolult rendszer

Így viszont a legtöbb forrás a Kunsági Borvidékhez jut, pedig innen jellemzõen kevesebb exportálható, nemzetközi szinten is minõséget jelentõ borfajta kerül ki. Sok esetben nem is a marketing volt a lényeg a pénzek elosztásánál: a rendelkezésre álló források a gyakorlatban a hegyközségek és más civilszervezetek burkolt mûködési támogatásaként szolgáltak.

Ezzel bonyolult rendszer jött létre, melyben négy szereplõ volt, a Bormarketing Bizottság, mint döntési javaslattevõ, a földmûvelésügyi miniszter mint döntéshozó, az Agrármarketing Centrum (AMC), mint támogatási szerzõdést megkötõ támogató, valamint a Bormarketing Kht, mint alközremûködõ szervezet. „Amint a szereplõk száma is mutatja, a rendszer nem lehetett ennyi szereplõvel mûködõképes és hatékony” – mondta egy a területet jól ismerõ forrásunk.

Felszámolás

A Bormarketing Kht. ellen végül 2009-ben felszámolási eljárást kezdtek, mert nem tudtak elszámolni a felhasznált forrásokkal, tagi kölcsönökkel. (Az eljárás még nem fejezõdött be.) Felmerült csõdbüntett gyanúja is, de végül nem indult eljárás. Ezt követõen a régi bizottság viszonya megromlott az AMC-vel, hónapokig nem üléseztek, a bormarketing alap feletti rendelkezést megpróbálták az akkori ITDH-hoz telepíttetni.

Ezen zavaros helyzeten kívánt változtatni Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, amikor bormarketing források felhasználást szabályozó rendeletet december 1-i hatállyal módosította, az AMC-t megerõsítette, igazgatóját megtette a bizottság titkárának. Az új szabályozásban megszûnt az alközremûködõ szervezet, így csökkent a szereplõk száma.

Az új összetételû bizottságnak az a Geönczeöl Attila lett az elnöke, aki a felszámolásba fordult Kht. regionális programokért felelõs programigazgatója volt, amit többen furcsállottak a szakmában. Az ügynek némi politikai pikantériát ad, hogy a területet ismerõ forrásaink szerint, Göenczeöl Attila a fideszes Tiffán Zsolt, villányi borász-országgyûlésiképviselõ javaslatára került az új bizottságba.

Visszarendezõdés?

Az átalakítás ellenére december elseje óta túl sok minden nem történt, mindössze egyetlen pályázati ablak nyílt meg kisprojektek támogatására, de se a munkatervrõl, se a marketingstratégiáról nincsen hír.

Ebben a helyzetben jött Geönczeöl kritikája a decemberi miniszteri struktúraváltás és az AMC ellen. A volt bizottsági elnök Bormarketing iroda néven vissza akarja hozni az alközremûködõ szervezet intézményét, amit forrásunk feleslegesnek nevezett, mert korábban is „inkább csak a baj volt vele”. „Nem értem, hogy ha a Fidesz minden szinten megújulást hirdet, meg a régi szereplõk kisöprését, akkor miért akarják ismét helyzetben hozni a régi rendszerbõl visszakerült bizottsági elnököt, ráadásul úgy, hogy a döntéseket is befolyásolni tudja a pénzek fölött, de a pénzügyi felelõsségvállalás nélkül” – mondta informátorunk.

Az ügyben kerestük az AMC-t, de nem kívántak érdemben nyilatkozni az ügyrõl.

Forrás:
Hírszerzõ.hu
http://hirszerzo.hu