Drágább lesz a pálinka és a bor a fagy miatt

A legsúlyosabb fagykárok Észak- és Kelet-Magyarországot érték: Borsod, Heves, Szabolcs és Hajdú-Bihar megye nagy részén elfagyott a termés jelentõs része. A mínusz 6-8 fokos hideg miatt a védett részek kivételével szinte az összes gyümölcsfaj 90 százaléknál nagyobb arányban károsodott – mondta Szabó József, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A károk felmérése még nem fejezõdött be, de az már biztos, hogy a pálinka legnépszerûbb alapanyagai, a kajszibarack, az õszibarack, a szilva és a körte ezen a területen szinte teljesen elpusztultak. A szokatlanul hideg idõjárás a cseresznyefákat sem kímélte, az Alföld délebbi részein mínusz 3-5 fok volt, itt a termés 30-60 százaléka fagyott el. A Dunántúlon valamivel jobb a helyzet. A Velencei-tó partján csak foltokban voltak fagykárok, leginkább a körte és a kajszibarack egy része ment tönkre.

A súlyos fagykár minden gyümölcstermék árát meg fogja emelni, Szabó József szerint azonban a pálinkafõzés nincs veszélyben, mert a szükséges gyümölcsmennyiséget lehet importálni. Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafõzde Kft. fõzõmestere úgy véli, „a gyümölcshiány miatt az igény nagyobb lesz, mint a kínálat, és emiatt természetesen nõni fognak az árak is”. Egyelõre még nem lehet tudni, milyen mértékben, hiszen az agárdiak által felhasznált gyümölcsök nagyobb része nem fagyott el, és a szüretig még számtalan idõjárási tényezõ alakíthatja a gyümölcsök ízét, aromáját, belsõ tartalmi értékeit.

Az azonban könnyedén elõfordulhat, hogy az idén kevesebb pálinkát palackoznak Agárdon, mert a fõzde nem tud annyi gyümölcsöt felvásárolni, amennyire szükség lenne. A pálinka minõségének színvonala azonban nem csökkenhet, viszont kérdéses, hogy megtalálják-e a minõségi elvárásokhoz megfelelõ alapanyagokat. Vértes Tibor elmondta, számolnunk kell azzal is, hogy nem csak a borok, hanem a pálinkák esetében is évjáratokról beszélhetünk majd, attól függõen, milyen minõségû lesz a felhasznált alapanyag.

Van még esély jó borokra 2007-ben is

A szõlõültetvények a jelek szerint jobban ellenálltak a fagynak, mint a gyümölcsösök. Bár a hírek szerint az Egri borvidék 10 százalékán teljes a pusztulás, a többi területen lesz szõlõtermés. A fagykár sok szõlõfajtát érint, így például a cabernet sauvignont, a pinot noirt, a kékfrankost, a portugiesert, a királyleánykát, a rizlingszilvánit, illetve a chardonnay-t is.

Simon József, az Egri Hegyközség elnöke szerint mégsem beszélhetünk a borvidék egészét érintõ kárról, mert a fagy csak a hûvösebb hajlatokban levõ tõkéket tette tönkre. A szõlõ azonban ezeken a helyeken is túlélte a fagyokat, és bár idén idõt és pénzt kell eredmény nélkül ráfordítani, jövõre itt is lesz termés. „Tavaly a megszokott hozam 20 százaléka termett, ehhez képest az idei évben még mindig jobban állunk. Éppen ezért ha a múlt év mintegy 60 százalékos árnövekedéséhez viszonyítunk, nem kell jelentõsebb drágulásra számítani.”

Az egerszalóki St. Andrea szõlõbirtokon, Lõrincz György borászatában a 35 hektárból egyhatod rész a veszteség. A fagy leginkább a Ferenchegyet és a demjéni Hangács-dûlõt károsította a tulajdonos-borász szerint. A területen az elõzõ években is kevés volt a termés: a hozam 2005-ben és 2006-ban sem érte el a 30 mázsát. Ha a jövõben nem következik be újabb károsodás – fertõzés, rovarkár – akkor biztosan lesz bor. Az árról sajnos semmi biztosat nem lehet tudni, mert a vörösbor csak két év múlva kerül piacra, a fehérbor értékét pedig az árverseny fogja meghatározni.

Az Árvay szõlõbirtok területén 87-bõl 8 hektárt ért károsodás. A mádi területen a Juharos-dûlõn és a Kishegyen a szõlõ 45 százaléka, a rátkai területen az Istenhegyen és a Padihegyen 60 százaléknyi furmint és hárslevelû fagyott el. „Biztos, hogy az idén kevesebb palack kerül ki a pincészetbõl, de a károk ellenére elképzelhetõ, hogy nagyon jó év várható” – mondta Szentléleki Gábor, az Árvay és Társa Kft. szõlésze. A pincészet egyébként is komoly hozamkorlátozással dolgozik, egy tõkén csak 7 fürtöt hagynak meg. Ha nem lesz több kár, az elfagyás még kompenzálható, és talán nem lesz jelentõsebb drágulás.

Nehéz kivédeni a fagyot

Hazánkban körülbelül tízévente fordulnak elõ május elején a mostanihoz hasonló, mínusz 6-8 fokos fagyok. Jelenleg nem létezik olyan eljárás, amivel a fagykár ilyen hõmérsékletnél megelõzhetõ lenne. Az egyetlen megoldás, hogy a gyömülcsfákat a lehetõ legoptimálisabb, fagyvédett helyekre ültetik.

A többi védekezõ eljárás egyhébb fagyok esetén hatékony lehet. Mínusz 1-2 fokig elegendõ lehet, ha nedves szalmát égetnek, mínusz 3 foknál gyertyákkal lehet melegebben tartani a talajmenti levegõrétegeket. Az egymástól 10-20 méteres távolságban elhelyezett olajkályhák fûtése rendkívül költséges megoldás, csak a különleges igényeket kielégítõ gyümölcsösökben lehet kifizetõdõ.

A szintén nagyon drága légkeveréses módszer az ún. kisugárzó fagynál hasznos, a talajfelszín fölötti alacsonyabb hõmérsékletû levegõt a magasabban levõ, pár fokkal melegebb levegõvel keverik össze, hogy kiegyenlítsék a hõmérsékleti különbségeket.

Forrás:
Deluxe Magazin
http://www.deluxe.hu