Döntik a svéd tõkét Badacsonyban?

Magyarországi beruházásunk során megpróbáltuk távoltartani magunkat mindenféle pénzügyi machinációtól, nem adtunk csúszópénzt, tudtunkkal nincsenek ellenségeink sem, ezért nagyon-nagyon meglepõdtem, amikor értesítettek a szõlõk kivágásáról – mondta az Indexnek Christer Sandahl. A Sony Ericsson svéd minõségellenõrzési menedzsere az egyik tulajdonosa a badacsonyi Villa Sandahl borászatnak, ahol augusztus 12-én egy kisebb birtokrészen egy éjszaka alatt elvagdostak körülbelül 1500 harmincéves Rajnai rizling szõlõtõkét.

Arról egyelõre csak találgatások vannak, ki és miért tette tönkre a boros körökben is kevéssé ismert cég tõkéit. Kómár Viktória, a Veszprém megyei Rendõr-fõkapitányság szóvivõje az Index kérdésére annyit közölt: a Tapolcai Rendõrkapitányságon rongálás bûntette miatt folytatnak vizsgálatot ismeretlen tettes ellen. Az ügyben tanúkat hallgattak meg és szakértõi vizsgálatok zajlanak, de a nyomozás érdekeire hivatkozva a rendõrség azt nem árulja el, sikerült-e nyomokat rögzíteni a helyszínen.

A hírekben sokakat meglephetett, hogyan lehetett több mint 1500 szõlõtõkét átvágni egy éjszaka alatt. Mivel felújított szõlõrõl van szó, ebben az esetben csak a gyökerek 30 évesek, a két éve kinevelt szárak vékonyak voltak, így ezeket könnyen át lehetett vágni egy metszõollóval. Ezzel 2-4 ember néhány óra alatt végez. A tettesek arra is ügyeltek, hogy a pusztítást ne lehessen azonnal észrevenni, ezért a külsõ sorokban nem vágták át a tõkéket. Az egyik traktoros vette észre, hogy a felújított és szépen rendezett szõlõ száradni kezd. Bár az eset után maga a Villa Sandahl képviselõi is úgy nyilatkoztak, hogy ilyen vandál dolgot szõlõvel, borral foglalkozó ember biztos nem képes elkövetni, az ismeretlenek tudhatták, mikor kell elvágni a vesszõket. Pont ebben az idõszakban van ugyanis a legnagyobb esélye

annak, hogy a tõke is elpusztuljon.

Minõségbiztosítási mérnökök bora

Christer Sandahl azt mondta, nagyon sok energiát és pénzt fektettek a terület felújításába, a vandálok most két év munkáját tették tönkre, és ha a tõke megmarad, újabb két év kell, hogy erre a szintre jussanak a mûveléssel. Mint mondta, csak találgatni tud, milyen indíték állhatott az akció mögött: szerinte nem kizárt, hogy valakinek épp a befektetések szúrtak szemet.

Az tudható, hogy Badacsonyban elég komoly ellentétek feszülnek a hegyen. (Lásd keretes írásunkat.) Ahogy egyik informátorunk fogalmazott, “nem dúl a szimpátia” a helyi borászok és a magyar vagy külföldi befektetõk között, bár ellenérzéseket talán legkevésbé épp a svéd Sandahl-testvérpár iránt táplálnak a helyiek.

Thord Sandahl és Christer Sandahl 1987-ben fedezték fel maguknak a Badacsonyt egy magyar ismerõsükön keresztül. Elsõ látásra nem sok közük van a borhoz. Thord Sandahl egy svéd szállítmányozó vállalkozás vezérigazgatója, Christer Sandahl és felesége pedig informatikusok és minõségbiztosítási mérnökök, de régóta tagjai a svéd Munskänkarna boregyesületnek. Õk hárman alapították meg 2004-ben a Villa Sandahl Kft-t. Egy interjúban Christer Sandahl azt mondta: a szoftveriparban a minõségbiztosítás a szakmája és szereti a bort, így csak ezt a két dolgot kellett egyesítenie, hogy minõségi borokat állítson elõ.

Persze a svédek is “ufónak” számítanak a hegyen a hagyományos magyar borászattól idegen, másik iparágból adaptált üzleti filózófiájuk miatt, de többek szerint õk bebizonyították, hogy szeretik a szõlõt, értenek hozzá és végül is magyar bort készítenek. A helyiek csalódását legfeljebb az válthatta ki, hogy õk se fizettek túl sokat a munkákért, pedig sokan csodát vártak a tõkeerõs skandináv vállalkozástól.

Beágyazódtak

A svéd Villa Sandahl hét éves tevékenysége alatt mostanra beágyazódott Badacsonyba. Mivel külföldiként földet nem vehettek, a Szeremley-birtok 10 hektárnyi földjét mûvelik, boraikat pedig a Laposa család üzemében készítik.

Az augusztus elején elpusztított rizlingültetvény Szeremley Huba fiának tulajdona. Szeremley László kérdésünkre azt mondta, nem hiszi, hogy – mint földtulajdonosnak – neki címezték volna a rongálást, és azt is ki tudja zárni, amit az Indexnek pedzegettek a helyiek, hogy esetleg a svédek öncsonkító PR-akciója állna a szõlõvágás mögött. Szeremley szerint egyértelmû, hogy Sandahl-testvéreknek is nagyon fájt az eset, és „ha PR-t akarnak csinálni, akkor ennél viccesebb dolgot is ki tudnak találni maguknak”.

Egy másik forrásunk szerint viszont, a szõlõírtás arra mindenképpen jó volt, hogy az eddig kevéssé ismert borászat nevét sokan megismerték, és sikeresen fel tudta hívni a figyelmet magára, illetve a Magyarországon elhanyagolt öreg tõkék értékére. Ahogy fogalmazott: nem túl sok bort csináltak eddig, azt is fõként külföldön próbálták meg forgalmazni, de mára rá kellett jönniük, hogy a magyar bort nagyon nehéz eladni külföldön, így nem mondhatnak le a magyar piacról sem.

Laposa Bence is mélységesen elítéli a pusztítást: „Teljesen elképesztõ, ami történt, bármilyen konfliktust növényen megtorolni elfogadhatatlan és érthetetlen dolog”.

„Egyértelmûen elítéljük azt, ami történt, és ahogy kezdettõl fogva, most is támogatjuk a Villa Sandahlt. Pusztán ezért nem lehet senkit kiközösíteni Badacsonyban, mert külföldi” – mondta az Indexnek Kardos Gábor, a Szeremley-birtok értékesítési igazgatója, Gérard Depardieu borainak magyarországi forgalmazója.

Az egyik épít, a másik rombol?

Az értékesítési igazgató szerint a környéken kétféle ember van: az, aki éjt nappallá téve dolgozik, hogy valamit felépítsen, mások pedig ezt próbálják akadályozni. Ebbe a sorba sorolta Kardos Gábor azt az esetet is, amikor az Adventi Balaton Átcsúszás szervezõjeként azt vette észre, hogy saját építésû polinéz katamaránját valakik a vízvonal alatt húsz helyen kifúrták, így a jeges vízben elsüllyedt volna.

Kardos szerint az eset kapcsán érdemes lenne elemelkedni a bulvárhírekben szereplõ vandalizmustól, és inkább arról beszélni, hogy az öreg tõkének eddig Magyarországon nem volt sok értéke. Pedig ha a tõkéket annak idején jó helyre telepítették, és a gyökerek mélyre nyúlnak, jobban ellenállnak a szélsõséges idõjárásnak. Ezeket a régi telepítésû szõlõket azonban Magyarországon nem sokra becsülik.

„A most kivágott terület sok százszorosán vágtak ki 30 év feletti tõkéket az utóbbi években, pusztán azért, mert már túl öregnek tartják. Ehhez képest például Franciaországban nagyra becsülik a kevesebbet, de magasabb minõséget, és szélsõséges években is megbízhatóan termõ öreg tõkéket. Szigorú elõírások alapján lehet csak a „vieilles vignes” (öreg tõkék) megnevezést használni a címkéken. Pontosan nyilvántartják és védik is az ilyen szõlõterületeket, ami követendõ példa lenne, de nálunk még csak komolyabb kísérletrõl sem tudunk ebben a témában, sõt: a szakmán, illetve a borral mint divatos jelenséggel foglalkozó fórumokon sem foglalkoznak a kérdéssel” – mondta Kardos Gábor.

Most még inkább visz, mint hoz

A Villa Sandahl az elsõ években nem termelt bort, a szõlõültetvények rekonstrukciójával foglalkozott. Bár a Villa Sandahl területe egyre nagyobb, egyelõre csak egy részén szüretelnek. Még a Zsuzsanna ültetvény átalakítása sem fejezõdött be, így a 3,4 hektáros területnek csak a fele ad szõlõt, ami kb. évi 7 ezer palack bort jelent.

A Villa Sandahl Mezõgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mérlege szerint az elmúlt három év mindegyikében közel 150 millió forintot forgattak a tulajdonosok a cég tevékenységébe, de az árbevétel ennek ellenére tavaly sem érte el a 9 millió forintot. A cégadatok szerint egyébként 2008-ban egy tartozás miatt felszámolást is indítottak a svéd testvérpár otthoni családi cége, a Sandahl International AB SE tulajdonában álló magyar kft. ellen. A felszámolási eljárás azonban a cég megszüntetése nélkül egyezséggel zárult.

Terhelhette a kiadási oldalt az is, hogy Sandahlék megnyerték maguknak tanácsadónak Fabien Stirn sigolsheimi borászt, az elzászi borvidék egyik vezetõ bortermelõjét. Vele együtt elsõ osztályú, az elzászi grand cru borokéhoz hasonló borászati iskolázást dolgoztak ki, hogy a badacsonyi szõlõtermés és a modern, csúcsminõségû francia borászat eredményeit ötvözzék.

2006-tól 2010-ig rajnai rizlinget és szürkebarátot készítettek, 2011 nyarára már 8 különbözõ bort. 2010-tõl Bakó Ambrus borász készíti a borokat, aki az elsõ közös évjárattal (2010) azonnal több díjat is nyert. Az angliai Decanter borversenyen a 2010-es évjáratú Sandahl „a Bélyegzõ” (the Stamp) boruk volt az egyetlen magyar száraz fehérbor, mely aranyérmet nyert. A franciaországi Riesling du Monde-on, a világ egyik legkomolyabb rajnairizling-versenyén ez a bor és a “Recept” nyert aranyérmet a Franciaországon és Németországon kívülrõl származó borok közül. A Bélyegzõ az egyik legkomolyabb magyar borverseny, a Pannon Bormustra 2012-es csúcsbora is lett.

Kombinálnak

A két hete megrongált 30 éves rajnai ültetvény a Villa Sandahl által használt terület töredékét jelenti, a 10 hektáros terület mindössze 6 százalékát. Ahogy egy a hegyet jól ismerõ forrásunk fogalmazott, elképzelhetõ, hogy valakit egyszerûen nem fizettek ki, ezért folyamodott ilyen vandál figyelmeztetéshez. Olyan szóbeszédek is elterjedtek, hogy a cég esetleg a várható biztosítási összeggel akarta volna pótolni veszteségeit, de ezt Bakó Ambrus, a cég borásza határozottan cáfolta: „nem volt erre biztosításunk, bárki megnézheti a papírokat, aki ezzel kombinál”.

Felmerült az is, hogy egy fanatikus azért hajtotta végre ezt a „tömegmészárlást”, mert a rajnai rizling szõlõt idegennek tartja a Badacsonytól, ott ugyanis hagyományosan csak olasz rizlinget termelnek. „150-160 évvel ezelõtt a legnevesebb termelõknek, Bogyai Lajosnak és Ranolder Jánosnak elõbb volt rajnai rizlingje, minthogy olasz rizlinget telepítettek volna. Ezt a szõlõt ráadásul nem mi, hanem harminc évvel ezelõtt az állami borgazdaság telepítette” – mondta erre Bakó Ambrus.

Sokaknak feltûnt viszont, hogy a cég kezdetben mintha szerette volna eltúlozni a pusztítás mértékét. A honlapjukon megjelent angol nyelvû közlemény elõször még úgy fogalmazott, hogy teljesen elpusztították az ültetvényt, késõbb ezt arra módosították, hogy részben elpusztították. Kezdetben több tízmilliósra becsülték a kárt, ez mostanra legfeljebb néhány millióra apadt.

A Villa Sandahl várakozásai szerint a felújított szõlõ egy-két éven belül 15 hektoliter bort hozott volna, ami körülbelül 2000 palackot jelent, mondta kérdésünkre a cég borásza. Ez az õ árszínvonalukon nettó nagykeráron mintegy 6 millió forint bevételt (de nem tiszta hasznot) jelent. Ha most nem vágják át a tõkéket, idén ennek a mennyiségnek az egyharmadát-felét, körülbelül 5 hektoliter bort állíthattak volna elõ. Bakó Ambrus és munkatársai most is azt vizsgálják, a tõkék hány százaléka marad meg. Innentõl ismét legalább három évbe telik, hogy számottevõ mennyiségû bort lehessen készíteni az öreg tõkékrõl szüretelt szõlõbõl.

Forrás:
Index
http://www.index.hu