Csatlakozás ágazati feltételei
A csatlakozástól lehetõségünk lesz arra, hogy a meglévõ ültetvények kivágását követõen azokat újratelepítsük. Egy ültetvény kivágása után a kivágott ültetvény nagyságával megegyezõ nagyságú területre vonatkozó újratelepítési jog keletkezik. Ennek alapján a csatlakozás elõtti 5 vagy 8 év alatt (választható), a Magyarországon engedéllyel kivágott, de még nem pótolt ültetvények újratelepíthetõk lesznek, ez a lehetõség lényegében növelni fogja a jelenlegi szõlõültetvény területet.
A termelési potenciál szabályozásához tartozik a szõlõtermõ felületek termelésbõl való végleges kivonásának a támogatása, illetve az ültetvények szerkezetének javítása. A kivágási támogatás alkalmazásáról szóló döntés a tagállam hatáskörébe tartozik. A támogatás hektáronkénti összegét is a tagállamok határozzák meg, amely nem lehet több egy, a Közösség által megszabott felsõ határnál. A szerkezetjavítási támogatás segíti a termelésnek a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodását; gyakorlatilag az ültetvénytelepítés költségeinek részbeni fedezését teszi lehetõvé. A szerkezét váltási programok kitérhetnek például a jobb fajtára, vagy a jobb mûvelési technológiára való átállásra.
A csatlakozás várhatóan a borszõlõ értékesítési átlagárának emelkedését hozza. A 2001. évi, 9,89 t/ha átlagos terméshozamot elérõ borszõlõ-termesztõ egyéni gazdaság hektáronkénti bevétele, 8 257 Ft/ha közvetlen támogatás és 49 137 Ft/t értékesítési átlagár mellett 494 222 Ft volt. A csatlakozás elsõ évében, változatlan termésátlag esetén, közvetlen támogatások nélkül, az értékesítési átlagár prognosztizálható emelkedésének köszönhetõen e gazdaság hektáronkénti bevétele 646 347 Ft-ra emelkedik.
A minõségi borok különleges státuszt élveznek az EU borászati szabályozásában, rájuk gyakorlatilag nem vonatkoznak a piacszabályozási intézkedések. Az EU nem szól bele a minõségi borok sokszor speciális szabályozásába, csak keretszabályokkal törekszik bizonyos szempontokat, alapkövetelményeket egységesen érvényre juttatni, ezáltal egyben a versenyegyenlõséget szavatolni.
Asztali borok és a must viszont piacszabályozás hatálya alá esnek. Ezek az elõírások a borpiaci egyensúly helyreállítását hivatottak megvalósítani. Céljuk a termelõi árak támogatása, így az asztali borok ára biztosítja a termelõk számára a megélhetést. Lehetõséget adnak a borok lepárlásának (a borfelesleggel sújtott területeken önkéntes és krízislepárlás), a magánraktározásnak, a szõlõlékészítésnek és az asztali borok, likõrborok, szõlõlé és a szõlõmust exportjának támogatására.
Termelési adottságaink, borkultúránkban rejlõ értékeink jobb kihasználását fogja elõmozdítani, hogy az uniós tagság lehetõséget ad a termelõi integráció, a borértékesítési társulások, pinceszövetkezetek létrehozásának fokozott ösztönözésére. Az EU tagság ugyanakkor megköveteli a borhamisítás elleni szigorúbb és keményebb fellépést és a borászati ellenõrzõ rendszer megerõsítését.
Forrás:
Agroinform
http://www.agroinform.hu