Csak az aszú maradna Tokaji

A Claessens nemzetközi tanácsadó cég által készített marketingstratégia legalábbis szakítana azzal, hogy a régió az édes borok hazája – hangzott el a tanács budapesti sajtóbeszélgetésén. A jelenleg elfogadás alatt álló koncepció szerint, megfelelve a száraz borok iránti növekvõ világpiaci igényeknek, 2020-ig mennyiségben 50–55 százalékra, értékben pedig 52–57 százalékra emelnék a régióban viszonylag újnak számító termékek részesedését a borvidéken. A kiemelt szerep elsõsorban a furmintnak juthat, a többi szõlõfajtából készült termékek késõbb kaphatnak szerepet – mondta el Tombor András, a fejlesztési tanács elnöke.

Természetesen a jövõben is kiemelt szerepet szánnak a régió legismertebb termékének, az aszúnak, illetve az aszúesszenciának. Ez a termékcsoport azonban mennyiségben mindössze 5–8 százalékot tenne ki a portfolióból, értékben azonban 15–20 százalékos részesedéssel számolnak, ami azt is jelenti, hogy a termékkörben radikális áremelést terveznek. A koncepció szerint az átlagos pinceár palackonként 20 euróról 25–45 euróra növekedne ebben a kategóriában.

Csaknem hasonló mértékû drágulást tervez a tanács a többi termékcsoportnál is: a száraz, az off-dry, illetve a fokozatosan kivezetendõ félédes/félszáraz boroknál 3 euróról 4,5 euróra emelnék az irányadó árat, az úgynevezett édes 2. kategóriába tartozó boroknál pedig 5-rõl 7,5 euróra. (Az alapvetõen szamorodniból, illetve a késõi szüretelésû szõlõbõl készült borok édes 2. közös brandjét egyelõre ezzel a munkanévvel illetik.)

A legfontosabb feladat azonban ezeknek a kategóriáknak a pontos meghatározása – hangzott el a sajtótájékoztatón. Amíg az aszú esetében ez már megtörtént – a termék kritériumai 2013 óta jócskán megszigorodtak, kiszûrve a 3-4 puttonyos italokat –, a többi italnál ez még zajlik. A tervek szerint a jövõben csak az aszút és az esszenciát lehetne Tokajinak nevezni, a többi minõségi kategóriánál a „Tokaj borvidéken termelt” meghatározást alkalmaznák. A pontos karakterizálás alól kivétel lenne a száraz fehér kategória, ott viszont a termõhely sajátosságai kapnának nagyobb szerepet.

A portfolió tisztításával párhuzamosan zajlik az összesen 5050 hektáros termõterület pontos felmérése. Erre azért is szükség van, hogy meg tudják pontosan határozni, melyik területen lehet folyamatosan jó minõséget elõállítani az egyes kategóriákban – emelte ki Tombor András, aki egyben a régió legnagyobb integrátorának számító, 1100 hektárnyi területrõl felvásároló Tokaj Kereskedõház felügyelõbizottságának az elnöke is.

Forrás:
Világgazdaság Online
http://www.vg.hu