Csak a miénk a tokaji?

Ezt az Európai Bizottság 2004. augusztusi rendelete írja elõ (1429/2004/EK). Ez év március 31-én jár le ugyanis az az átmeneti idõszak, amelyet az Európai Közösség (EK) és Magyarország között kötött 1993-as bormegállapodás rögzít a nem magyar eredetû tokaji borok forgalomból való kivonására. A 2004-es bizottsági rendelet tehát voltaképpen az 1993-as kétoldalú megállapodást ültette át a közösség belsõ jogába.

Európában Magyarországon kívül Olaszországban (tocai friuliano), Franciaországban (tocai pinot gris), illetve Szlovákiában dobtak piacra korábban tokaji elnevezéssel borokat. A francia nedûkrõl már lekerültek a tocai feliratok, míg a szlovák borokat az unió az egységes tokaji földrajzi borrégió részének tekinti. Az 1993-as EK-magyar bormegállapodás értelmében a 2004-es bizottsági rendelet a 2007. március 31-ig tartó átmeneti idõszak utánra a magyar Tokaj földrajzi elnevezés védelme céljából egyértelmûen megtiltotta a tocai kifejezés használatát az olasz tocai friuliano bor kapcsán.

Olaszország azonban továbbra sem akarja elfogadni, hogy a Friuli Venezia Giulia tartományban készített borokat ne lehessen tocainak nevezni. Az Európai Bíróság 2005. május 12-én meghozott ítéletében egyszer már elutasította az olasz kérelmet, azonban még mindig öt olasz beadvány várja tárgyalását Luxembourgban: kettõ az Európai Bíróság, három az Elsõfokú Európai Bíróság tárgyalóasztalán hever – írja a BruxInfo.

Az egyik olasz beadványt a római kormány nyújtotta be. Ebben azt kérik az elsõfokú bíróságtól, hogy semmisítse meg az EK-magyar bormegállapodásból eredõ tilalmat a közösségi jogba átültetõ európai bizottsági rendeletet. Róma azzal érvel, hogy a magyar EU-csatlakozási szerzõdés nem említi a megállapodásban lefektetett tilalmat. Továbbá azt is hangsúlyozza az olasz kormány, hogy a nemzetközi szerzõdések értelmezésérõl és jogáról szóló bécsi egyezmény alapján a magyar csatlakozási szerzõdés 2004. május 1-jei hatálybalépésével minden olyan, Magyarország és az EK között megkötött egyezmény valamennyi azon rendelkezése hatályát veszti, amely a csatlakozási szerzõdésben kifejezetten nem szerepel. Róma szerint így az EK-magyar bormegállapodás tocai kifejezést tiltó passzusa a csatlakozási szerzõdésbe való átültetés hiánya miatt hatályát vesztette. Emellett a tilalmat a közösségi jogba áthelyezõ európai bizottsági rendelettel kapcsolatban azt állítja az olasz kormány: a brüsszeli testületnek nem terjedt ki a hatásköre arra, hogy megtiltsa az olasz bor nevének kereskedelmi forgalomban történõ használatát.

A római kormány mellett olasz bortemelõk, illetve Friuli Venezia Giulia tartomány is külön-külön az Európai Elsõfokú Bírósághoz fordult még 2004 októberében, s a tocai név használatára vonatkozó tilalmat tartalmazó bizottsági rendelet kérdéses passzusának a megsemmisítését kérték. Ez év januárjában pedig egy Lazio tartománybeli bíróság két, bortermelõk által kezdeményezett üggyel kapcsolatban is elõzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságon a tocai név használatára vonatkozó tilalommal kapcsolatban.

Magyarország Szlovákiával már korábban megállapodást kötött. Az egyezség lényege, hogy a szomszédos állam 565 hektáron (az itteni borvidék egytizedének megfelelõ területen) állíthat elõ tokajit, ha tejes mértékben átveszi a magyar szabályozást. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára elmondta: a megállapodás végrehajtása ma akadozik, mert a tapasztalatok szerint Szlovákia – például az ültetvények lehatárolásában vagy az egyes termékkategóriákban – nem tartja be teljes mértékben a magyar elõírásokat. A fõtitkár – magánvéleményét hangsúlyozva – hozzátette: a szomszédos államban eleve kevés olyan ültetvény van, amely a tradicionális magyar tokaji borminõség elõállítására alkalmas lehet.

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) egyelõre nem nyújt konkrét védelmet a magyar tokajinak az Európai Unión kívüli államokban – tudtuk meg Major István genfi magyar WTO-nagykövettõl. Magyarország ma közvetlenül úgy érhetne el eredményt, ha a vitás esetekben a tokaji néven bort elõállító országoknál maga kezdeményezné, hogy saját jogalkotási rendszerükben ismerjék el a kizárólagos névhasználati jogot a számunkra. Ez azonban költséges és idõigényes eljárás lenne.

A WTO-n belül egyeztetés alatt áll ugyanakkor az az elképzelés, amely szerint sokoldalú névhasználati regisztert kellene létrehozni a borok földrajzi eredetvédelme érdekében – közölte Major István. A koncepció lényege az lenne, hogy a védett megnevezéseket fel lehetne jegyeztetni a rendszerbe, amely jogi lehetõségeket is tartalmazna az illegális névhasználat elleni fellépéshez. Az EU ragaszkodik e regiszter kialakításához, de az USA, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada határozottan ellenzi azt.

Ausztráliában és az USA-ban viszont javult a magyar tokaji helyzete, mivel az unióval kötött kétoldalú bormegállapodásokban mindkét állam elismerte a magyar névhasználati jogot. Ukrajna és Oroszország esetében pedig – ahol szintén idõrõl idõre felbukkannak hamisított tokajik – Magyarország a tervezett WTO-csatlakozás feltételeként kötheti ki az illegális elõállítás és forgalmazás beszüntetését. A névhasználati ügy azonban még ezt követõen is több országgal (például Dél-Afrikával vagy Új-Zélanddal) rendezetlen maradna.

Tokajban a 30-35 ezer tonnás éves szõlõtermésbõl mintegy 200 ezer hektoliter bor készül, ebbõl 15-20 ezer hektoliter szamorodni, 7-10 ezer hektoliter aszú. Horváth Csaba tájékoztatása szerint ugyanakkor a tokaji nedûk minimális mértékben részesednek a teljes magyar borexportból. Az ágazat egyébként tavaly 744 ezer hektoliternyi kivitelt bonyolított le, szemben az egy évvel korábbi 589 ezerrel. A literenkénti átlagár azonban 0,96-ról 0,86 euróra csökkent, így az értékben kifejezett növekedés kisebb.

A globalizálódó piac, a nemzetközi túlkínálat és a hiányos marketingmunka miatt az valószínûsíthetõ, hogy a borszektor a 700 ezer hektoliter körüli exportot érdemben nem tudja növelni a következõ években – vélte a HNT fõtitkára. Ugyanakkor továbbra is megvan a veszélye annak, hogy a borimport bõvül. Tavaly 181 ezer hektoliter érkezett az országba, ez háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Miközben a szakértõk többsége az olcsó tengerentúli termékek dömpingjétõl tart, egyelõre az olasz nedûk uralják a magyar piacot: az elmúlt évi behozatalból 131 ezer hektoliter származott a dél-európai országból.

Forrás:
VG Online
http://www.vg.hu