Csak a csoda teheti tokajivá a szlovákok borát
Hacsak valami csoda nem történik, hazánk a napokban kezdeményezi, hogy az Európai Unió vonja meg Szlovákiától a Tokaji márkanév használatának a jogát. A két ország ugyanis nem tudott megegyezni a szlovákiai termõterület pontos lehatárolásában, emiatt a közös borvidék létrehozásának ügye is zátonyra futhat.
Az ügy elõzményei 2004-ig nyúlnak vissza. Németh Imre magyar és Simon Zsolt szlovák földmûvelésügyi miniszter akkor állapodott meg arról, hogy egységessé teszik a tokaji borvidéket. Szlovákia a dokumentumban vállalta, hogy a Tokaji név használatának jogáért cserébe meghozzák a szükséges törvényeket, valamint létrehozzák az ellenõrzésre hivatott szervezeteket. A szlovák tokaji borvidék területét 565,2 hektárban állapították meg. Az EU a megállapodás hatására megelõlegezte a bizalmat Szlovákiának, és engedélyezte számukra a Tokaji név használatát. Csakhogy a vállalások végrehajtása nagyon lassan haladt. Dékány András, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szóvivõje tudósítónknak azt mondta: az újonnan megalakult, Robert Fico vezette szlovák kormány a tárgyalások felújítását kérte, mert az elõzõ kabinet által kötött egyezséget nem ismerték el. A párbeszéd kezdeményezését hazánk elfogadta.
Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a márka- és eredetvédelem érdekében az utóbbi években számos törvényt hozott meg Szlovákia. Hiányzik azonban a magyar hegyközség határon túli megfelelõje, ezzel együtt azok a szabályozások, valamint a speciális termékekre vonatkozó leírások, amelyeket nálunk a szervezet rendtartásába foglaltak. Szlovákiában nincs megoldva a helyi technológiai és minõségi ellenõrzés sem. Mindezt Magyarországon úgy képzelték, hogy ha sikerül harmonizálni a törvényeket és a szabályozást, akkor határon túli szakemberek bevonásával egységesen tudták volna kezelni a borvidéket.
A tárgyalások azonban megakadtak a szlovák területi lehatároláson. A trianoni határok létrehozása elõtt született utolsó, 1908-as bortörvényben foglaltak szerint ugyanis a tokaji borvidékhez három olyan település tartozott, amelyek a mai Szlovákia területén találhatók: Szlovákújhely, Szõlõske és Kistoronya öszszesen 174 hektárnyi szõlõterülettel. Magyarországon úgy tartják, már a múlt század elején meghozott törvénybe sem kerültek volna bele ezek a területek, ha nincs arrafelé birtokuk az Osztrák-Magyar Monarchia politikájában nagy súllyal szereplõ Andrássyaknak. A hagyomány szerint ugyanis a tokaji borvidék „sátortól sátorig”, vagyis az abaújszántói sátor alakú hegytõl a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyig tart. Ebbe huszonhét település elsõ és másodosztályú szõlõkatasztere tartozik – mintegy 5200 hektár termõterülettel. A Szõlõske és Kistoronya környéki hegyeknek a szakemberek szerint már más a talaja, és az aszúszemek képzõdéséhez szükséges mikroklíma sem tökéletes. 1959 áprilisában a már említett három települést az akkori szlovák kormány további négy faluval – Nagytoronya, Csörgõ, Nagybári, Csarnahó – egészítette ki, a szõlõterület nagyságát pedig 908 hektárra emelte. A szlovák tárgyalópartnerek a magyar delegációval folytatott megbeszélések során csakis ezt tartották elfogadhatónak.
Marcinkó Ferenc – aki maga is részt vett a tárgyalásokon – azt mondja, hogy hazánk elfogadta volna a korábbi 565,2 hektáros elképzelést. Egy másik, a magyar delegáció által elõterjesztett kompromisszumos javaslat szerint pedig a történelmi három települést kiegészítették volna Nagytoronyával, ezzel együtt a területet nem hektárban, hanem a hazai gyakorlat szerint a falvakhoz tatozó elsõ és másodosztályú szõlõkataszterben mérték volna. Ez becslések szerint mintegy négyszáz hektárt jelentett volna.
Hosszú ideig úgy tûnt, hogy a tárgyaló felek ez utóbbi megoldást elfogadhatónak tartják. A múlt hét elején Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter már azzal a szándékkal utazott Pozsonyba szlovák kollégájához, hogy az ügyben szóbeli megállapodás születik. Csakhogy Zdenka Kramplová szlovák miniszter újból felvetetette a 908 hektár elismertetését, amit Gráf József visszautasított. Dékány András érdeklõdésünkre közölte: a szlovák agrártárca utolsó idõpontként ma délig kért lehetõséget, hogy végleges álláspontját közölje a magyar szakminisztériummal. Ezt múlt héten csütörtökön megelõzte egy termelõi tárgyalás, ami nem vezetett eredményre, vagyis elõreláthatólag a ma délre várható válasz sem olyan lesz, ami elfogadható Magyarország számára. Így az agrártárca a korábbi – az EU által is jóváhagyott – megállapodásra hivatkozva megindítja azt az eljárást, amelyben kéri az uniótól, hogy vonják meg Szlovákiától a Tokaji név használatának a jogát. A Tokaji márkanév, valamint annak minden származtatott formája a földrajzi eredetvédelem okán Magyarországot illeti. Emiatt kellett befejeznie Olaszországnak a Tocai, valamint Franciaországnak a Tokay elnevezésû borok elõállítását is.
Marcinkó Ferenc úgy véli, hogy a szlovák termelõk nem a jövõt, hanem pillanatnyi érdekeiket tartották szem elõtt, amikor visszautasították a kompromisszumos javaslatokat. Azt mondták: csupán termékeik öt százalékát értékesítik külföldön, így nincs szükségük a Tokaji névre, és jó nekik az eddig használt Tokajsky és Tokajské elnevezés is a forgalmazáshoz. A hegyközségi elnök szerint azonban ez nem lehetséges, mert az említett márkanevek is a Tokaji származtatott formái, tehát az EU által hozott rendelkezés alapján – ha más megegyezés nem születik – meg kell szüntetni az elnevezést. Marcinkó úgy véli, ez komoly sokkot okoz majd a határon túli termelõknek. Meglátása szerint a szlovák gazdák és bortermelõk jobban jártak volna, ha sikerül egységesíteni a borvidéket, mert a közeljövõben valószínûleg nagymértékû külföldi tõke áramlott volna a szlovákiai területre. Ott ugyanis még lehet nagyobb, összefüggõ szõlõterületeket olcsón vásárolni, ami Magyarországon már elképzelhetetlen.
A történtek ellenére a kapcsolat továbbra is megmarad, bár a tokaji hegyközség várhatóan – a hamisítások megelõzésére – a jelenleginél is szigorúbban kezeli majd a Szlovákiába irányuló szõlõkivitel feltételeit. Szlovák kérésre a magyarországi tokaji borvidék szakemberei továbbra is segíteni fogják a határon túli borászatoknak a minõség javítása érdekében tett törekvéseit. A hegyközség elnöke szerint – bár errõl még döntés nem született – késõbb, körülbelül tíz év múlva újra lehet kezdeni a tárgyalásokat. Az EU által elõírt termékleírást a borokról azonban – úgy tûnik – önállóan készíti el a magyarországi tokaji borvidék, amelynek leadását 2009 második felére tervezik.