Comité Vins (CEEV), Brüsszel – Információ azon jelentések pontatlanságairól, amelyek szerint bizonyos borok fémtartalma igen magas
A folyóirat, az on-line megjelenése után 24 órán belül nagy sajtóvisszhangot kapott. A fõcímek így hangzottak: „Néhány importált bor veszélyt rejthet” (LA Times). „Veszély van a vörösboros palackodban” (Times of London). „A kutatók megkérdõjelezik az egészségre kifejtett jótékony hatást, miután fémet találtak a borban” (The Guardian). „A borivók a Parkinson-kórt kockáztatják minden pohárral” (In the News.Co.UK), és „Tanulmány: sok bor tele van veszélyes fémekkel” (FOX News), ez utóbbi késõbb hozzátette: „A kutatók szerint, ha te olyan típus vagy, aki naponta megiszik egy pohár bort – vöröset vagy fehéret – lehet, hogy veszélyezteted az egészségedet”.
Igen sok helyen idézték a szerzõk megállapítását a tanulmányban: „Ezen tanulmány eredményei megkérdõjelezik a vörösbor egészségre való jótékony hatásáról szóló közhiedelmet: azt, hogy a vörösbor naponta történõ fogyasztása megvéd az infarktustól és ez az anti-oxidánsok szintjével van kapcsolatban. Ugyanakkor, a fém-ionok veszélyes szintjének felfedezése – amelyek pro-oxidánsok lehetnek – , nagy kérdõjelet tesz a vörösbor védelmezõ jótékonysága elé”.
Az alábbi szempontok felhasználása hasznos lehet, ha az Önök országában esetlegesen a sajtó vagy más orgánumok megismétlik a fenti véleményeket:
1.
Minden, az Európai Unió országaiban kereskedelmi forgalomba kerülõ bornak meg kell felelnie az európai jog elõírásainak. A fémekkel kapcsolatban, a jelenleg érvényes Európai Uniós elõírások (Regulation 1881/2006, 2006.december 19.) meghatározza bizonyos anyagok maximum szintjét ( beleértve a fémeket is) az élelmiszerekre, beleértve a borokat is. A borokra vonatkozó maximális szintek megfelelnek az OIV (a Szõlõ- és Bor Nemzetközi Szervezete) által javasolt szinteknek.
2.
Az angol Wine Spirit Trade Association (WSTA) szerint, az Ügynökség a következõ választ tette közzé:
„Az ügynökség rendelkezésére álló információ szerint az látszik valószínûnek, hogy a kutatók egy olyan módszert alkalmaztak, amelyet Európában nem használnak széleskörûen. Ha az Ügynökség ezen a területen folytat kutatásokat, akkor az aktuális mérési szinteket vizsgálja és a fémtartalomra vonatkozó korábbi kutatások eredményei alapján a fogyasztók számára semmi ok nincsen az aggodalomra.”
3.
A FIVS hálózat áttekintette ezt a jelentést és véleménye a következõkben foglalható össze:
„2008. júniusában Egyesült Királyságbeli kutatók azt jelentették, hogy a bor magas szintû nehézfémtartalommal rendelkezhetnek. Az ugyanezen csoport által tegnap on-line közzétett új jelentés nagy sajtóvisszhangot kapott és megkérdõjelezte a mértékletes borfogyasztás egészségügyi vonatkozásait. Néhányak számára különösen aggodalomra ad okot a jelentés azon megállapítása, hogy „a fémionok veszélyes szintjének megfigyelése , amelyek pro-oxidánsok lehetnek, nagy kérdõjelet tesz a vörösbor védelmet jelentõ jótéteményei elé.” Ez a megállapítás nem logikus következménye a jelentésben szereplõ adatoknak.
Ezzel a jelentéssel az a fõ probléma, hogy nem lehet a borban lévõ alkotórészek csoportjának vagy egyetlen alkotórésznek a szintjérõl meghatározni annak a hosszú távon az egészségre vonatkozó „nettó” hatását. Szerencsére az ilyen hatásokra vonatkozóan több száz tanulmány áll a rendelkezésünkre. Ezek a tanulmányok egy dologban láthatóan következetesek: a mértékletes fogyasztás (…) a szívkoszorú betegsége, a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával köthetõ össze.
A nehézfémek közölt szintjét tovább kell kutatni és lépéseket kell tenni azok szintjének csökkentése érdekében, abban az esetben, ha jól elvégzett vizsgálatok azokat valóban magas szintûnek ítélik. Egyébként pedig a sajtóban megjelent félelmet keltõ fõcímek, amelyek megkérdõjelezik a mértékletes borfogyasztás egészségre kifejtett jótékony hatását, ennek a jelentésnek a teljes félreértésébõl származnak és sok emberben szükségtelen félelmet keltenek. A tudományos adatok folyamatosan azt mutatták, hogy a mértékletes ivás jelentõsen csökkenti az érrendszeri betegségek kockázatát és ugyanakkor az öregedés és más, halálozással összefüggõ egyéb betegség kockázatát.
(Ford.: Szilasi)