Borvidéki piramis épülhet

– A március végi tisztújítás óta eltelt bõ egy hónap során bizonyára sikerült felmérni, melyek az Ön elõtt álló legfontosabb teendõk.

– Talán a legfontosabb: a hegyközség tagjainak is érezniük kell, hogy részei a szervezetnek, hogy tulajdonképpen rájuk épül a rendszer, s hogy a tagság nem csupán a járulékok befizetésére korlátozódik. A hegyközség feladatai nagyon sokrétûek, mégis – vagy éppen ezért – meg kell találnunk a módját, hogy az aktuális ügyekrõl, feladatokról milyen formában tudjuk idõben tájékoztatni a tagságot, s hogy egyáltalán tisztában legyenek a jogaikkal és a kötelezettségeikkel egyaránt. Ennek érdekében fel szeretnénk mérni az ilyen irányú igényeket és elvárásokat. De ehhez kapcsolódóan nyilvános, egységes megjelenésû hirdetõtáblákat is kiraknánk a határba a nagy dûlõcsomópontokhoz. Ezeket természetesen a termelõk is használhatnák. Várhatóan június elejével a hegyközségi ügyfélfogadási rendszert is átalakítanánk, ezt követõen csak a megadott idõpontokban fogad az iroda, ugyanis a jelenlegi rendszer már az érdemi munka rovására megy. Az említetteken túl szó van arról is – miként arról a választás idején említést tettem -, hogy a hegyközség, az Egri Szõlészeti és Borászati Kht., valamint az Egri Borút Egyesület központi helyre, az Egri Borok Gyertyás Házának az emeletére költözne.

– Az egri borturizmusban központi szerepet játszó Szépasszony-völgy helyzetével kívánnak-e külön is foglalkozni? Szükség van-e a hegyközség \”beavatkozására\” ezen a frekventált területen?

– Mint az több fórumun és számos alkalommal is elhangzott, szükség lenne, hogy mihamarabb létrejöjjön a Szépaszszony-völgy saját belsõ önkormányzata. A hegyközség azt vállalta – mondta Tarsoly József -, hogy segít ennek életre hívásában, ugyanakkor a különbözõ vizsgálatokat végzõ hivatalos szervektõl – többek között a tisztiorvosi szolgálattól, a fogyasztóvédelemtõl, az Országos Borminõsítõ Intézettõl, a környezetvédelmi felügyelettõl – is állásfoglalást kér a jogszabályok, rendeletek értelmezésére, ezt követõen pedig az érintett gazdákkal egyeztet ezekrõl. Mindemellett természetesen fontos az is, hogy a hegybíró által elvégzett ellenõrzésekre alapozva nyugodt lelkiismerettel kijelenthessük: termelõi oldalról tekintve nincs probléma a völggyel.

– Az április közepén Egerre zúdult esõ ismét ráirányította a figyelmet a Vécsey-völgy felett lévõ szõlõkre, illetve az itteni övárkok hiányára. A város polgármestere kilátásba helyezte, hogy – ha más megoldás nem adódik – akár a földtulajdonosok kárára is, de kitisztíttatják ezeket a csapadékvíz-elvezetõ árkokat.

– Tény, hogy a Vécsey-völgy szõlõültetvényeinek a csapadékvízel-vezetõ rendszere a mai napig hiányzik, de nem készült talajvédelmi program sem. Ráadásul úgy tûnik, hogy hosszabb távon is az elmúlt években tapasztalt rendkívül szélsõséges csapadékviszonyokkal kell számolni. Ezt pedig a szõlõsgazdáknak is tudomásul kell venniük. Errõl a város vezetõivel is egyeztetéseket kívánunk folytatni. Miután tisztáztuk a viszonyokat, s azt, hogy kinek mi a dolga ebben az ügyben, azok, akik nem tesznek eleget ez irányú kötelességüknek, igen súlyos szakhatósági bírságokra számíthatnak. Megjegyzem: Közép-Európa legmagasabban fekvõ ültetvényrendszere a tengerszint felett mintegy 500 méteres magasságban lévõ Eged-hegyi, nagy kár lenne érte…

– Ön korábban is hangoztatta, hogy a hegyközség egyik legfontosabb feladata a különbözõ érdekek összeegyeztetése. Miként képzeli el ezt a fajta integráló szerepet?

– Már az alaphelyzet is meglehetõsen összetett, hiszen más-más az érdeke a kis szõlõtermelõnek, a felvásárlónak, a kis pincészeteknek és a nagyobb bortermelõknek. Az ebbõl fakadó konfliktusok rendszeresen elõjönnek a szõlõfelvásárlási árak, a termésmenynyiség elõírása kapcsán, illetve a borminõséggel összefüggésben. A hegyközségnek abban kell közremûködnie, hogy létrejöhessen egy stabil \”borvidéki piramis\”, melynek talapzatán a szõlõtermelõk állnak, miután csak rájuk, illetve az általuk megtermelt szõlõre építhet az ágazat összes többi szereplõje. Õk biztosítják azt a stabil hátteret, amelybõl a jó egri bor készülhet. A felvásárlóknak, valamint a borászatoknak ugyanakkor integrációs szerepet is be kell tölteniük, mert csak így, a kölcsönösség jegyében lehet kiaknázni a borvidékben rejlõ lehetõségeket. A \”piramis\” csúcsán pedig a legjobb minõségû borok, illetve azok a borászatok állnak, amelyek rendszeresen bizonyítanak a hazai és a nemzetközi versenyeken. Ám ennek a rendszernek visszafelé is mûködnie kell, lévén a csúcson állók a piac egy lényeges szegmensét is képviselik, azaz: bizonyos fogyasztói igényt közvetítenek, ekképp hatással kell hogy legyenek a szõlõtermesztõkre is. Ha ez a rendszer \”élõvé\” válik, hosszú távon is stabillá, kiszámíthatóvá tehetõ a borvidék mûködése, és akkor tovább lehet lépni a még magasabb színvonalat képviselõ borok irányába.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu