Borrendek országos kongresszusa

Terts András, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöke köszöntötte a jubiláló balatoni (füredi) borlovagrendet, amely pontosan 25 évvel ezelõtt 1984. március 4-én alakult meg, harmadik borrendként az országban. (Az elsõ Baján alakult 1976-ban, a második pedig Gyöngyösön 1979-ben.)

Az elnök elmondta: a 43 hazai borrend közül 32 képviselteti magát a füredi ünnepi kongresszuson, s a 124 balatoni borlovag közül is több mint 70-en jelen vannak a negyedszázados jubileumon.

A borrendi mozgalom olyan civil szervezõdés, amelyben a „civil szféra szinte minden képviselõje megtalálható a szõlõ- és bortermelõkön kívül”; mûvészek, tanárok, professzorok, orvosok, közgazdászok, mérnökök, jogászok, politikusok és még lehetne hosszan sorolni – vélekedett a borrendek országos elnöke. Hangsúlyozta, hogy a Balatonfüred-Csopak borvidék kiemelkedõ jelentõségû az országban, a Balatonvín Borlovagrend pedig meghatározó szereplõje a hazai borrendeknek.

Az elnök ezt követõen bejelentette, hogy a szövetség által évente egy alkalommal, egy személynek, vagy szervezetnek adományozandó kitüntetést, a Pro Víno Hungarico elismerést idén Balatonfüred városának ítélték oda. Pro Víno érdemérmet kapott a balatonfüredi Varga István, a Balatonvín Borlovagrend alapítója.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere – aki maga is tagja az ünneplõ borrendnek – a kitüntetést megköszönve azt hangsúlyozta, hogy az üdülõhely 1987-ben megkapta a Szõlõ és bor nemzetközi városa címet. Mint mondta: õrzik a hagyomnányokat, a mai borászatok pedig nagyszerû eredményeket érnek el. A fõleg turizmusból élõ Füreden szinte nincs olyan hónap, hogy ne lenne szõlészettel és borászattal kapcsolatos rendezvény – hangsúlyozta a polgármester.

Lasztovicza Jenõ, a Veszprém Megyei Közgyûlés elnöke elmondta: mielõtt politikával foglalkozott, több mint 20 éven át szintén borászként dolgozott a badacsonyi borvidéken. Beszédében utalt arra, hogy 20-25 évvel ezelõtt még mintegy 150 ezer hektárnyi szõlõültetvény volt az országban, ma pedig már csak 70 ezer lehet. Szomorúan tapasztalja azt is, hogy szinte nincs a borászkodásnak, „ennek a gyönyörû mesterségnek” utánpótlása a fiatalok körébõl – mondta a megyegyûlés elnöke, hangsúlyozva ugyanakkor azt is, miszerint büszkeséggel tölti el viszont az, hogy Veszprém megye négy borvidéket is magáénak mondhat.

Glatz Ferenc akadémikus, a jubiláló Balatonvín Borrend tagja beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidéki térségek fejlesztése elengedhetetlen, s mindenek elõtt munkahelyeket szükséges teremteni. „A jó gazdaságpolitikát azon mérem, hogy mennyi munkahelyet teremt” – hangsúlyozta, megjegyezve: azért tartja elsõ számú kérdésnek a vidék fejlesztését, mert a mezõgazdálkodás – ezen belül a szõlõ- és bortermelés – olyan „lokális aktivitás”, amely munkahelyeket teremt és tart meg. Mint mondta: az Audi cég csökkentheti a motorok elõállítását és elküld embereket, de a földeket nem lehet elvinni, s azokat meg kell mûvelni.

Az ünnepi kongresszuson bemutatták a 25. éves jubileumra megjelent Balatonvín Borlovagrend a Balatonfüred-Csopak Borvidéken (1984-2209.) címû könyvet. A 260 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált kötetet Gubicza Ferenc, a füredi borlovagrend nagymestere szerkesztette.

Forrás:
HírExtra
http://www.hirextra.hu