Borrendek és szövetségük

Jövõre lesz 30 esztendeje, hogy Baján megalakult az elsõ rend, példáját sokan követték, mert 1989-ben létrejött a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége. Sorrendben hatodik elnöküket, dr. Terts Andrást kérdezte a Magyar Konyha néhány közérdeklõdésre is számot tartó aktualitásról.

– Szerte az országban e pillanatban 37 borrendet tömörít szövetségünk. Büszkék vagyunk arra, hogy borlovagi seregünk megközelítõen 1600 fõs nagyságrendet ért el. Nemes, immáron újkori eszközökkel – célirányos kommunikáció, érdekes, figyelemfelhívó megjelenés, a társadalom szinte minden rétegének képviselete – tûztük zászlainkra legfõbb feladatunkat. Nevezetesen a borkultúra, a kulturált borfogyasztás fontosságának terjesztését és hirdetését. Azt is mondhatnám, hogy a magyar borrendek jelen vannak a magyar szakmai közéletben, és annak legrégebbi és legnagyobb létszámú civil szervezetévé terebélyesedtek. Sem politikai, sem pedig anyagi érdekek nem vezetnek bennünket.

A szövetség elnöke számos dokumentumot, újságcikket, kiadványt ajánl figyelmünkbe, hogy a még érdekesebb részletekrõl tájékozódni tudjunk. A borrendek színes tagsági köre szinte az egész országot felöleli. Meghatározóan történelmi borvidékeinkhez kötõdnek, de kapcsolatrendszerük jóval határainkon túlra szólnak. Az említett elsõ bajai borrend megalakulását követõen alig egy esztendõre Magyarország belépett a Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetségébe, melynek központja Párizsban található.

– Talán, mert akkoriban a szocialista blokkon belüli \”családtagságunk\” érdekes volt a nyugati világ számára, 1978-ban már nemzetközi kongresszust rendezhettünk Tatán és környékén – tájékoztat dr. Terts András. – A borrendi mozgalom összehangolásán túl az egyik fõ célunk épp a magyar bor hazai és nemzetközi piaci sikerének elõsegítése. A hazai szõlõ- és bortermeléssel kapcsolatos hagyományok ápolása ugyancsak fontos teendõink közé tartozik. Ezért is tartjuk fontosnak a különbözõ idegenforgalmi szervezetekkel való együttmûködést. Azt talán mondanom sem kell, hogy a borrendek által védett (zászlós) borok minõségének rendszeres figyelemmel kísérése mindannyiunk napi elkötelezettsége.

Hosszasan fejtegeti Terts András, hogy egy-egy borrend kialakulásának, létrejöttének alapfeltétele mindig a bor és egymás tiszteletén alapuló, összetartó közösség. A távoli múltban, de jelenünkben is a borrendek termelõkbõl, gazdákból, a bor elkötelezett híveibõl álltak össze. Bármely hazai rend tagságát vesszük górcsõ alá, kitûnik, hogy igen sokszínû az adott közösség. Rendõrkapitánytól a hentesen át ismert színészekig, sportolókig, tehetõs vállalkozókig szinte minden társadalmi réteg képviselteti magát. Nem öncélúak a látványos borrendi felvonulások, avatási ceremóniák, ünnepi rendezvények. Ezeket több százan, több ezren kísérik figyelemmel egy-egy kiállításon, bemutatón. Nem a színpadiasság, hanem a bor iránti tisztelet jelenti ezen ceremóniák hagyományát. Az ilyen színpompás megjelenéshez mindig gazdag tartalom is párosul: a borrendek tagjai rendszeresen tartanak elõadásokat, szerveznek kiállításokat, borbemutatókat, fesztiválokat.

– Borrendi mozgalmunk csaknem 30 esztendõs története egy nagyszerû, változatos korszak volt – összegez Terts András. – Többször megújultunk, kényszerûen alkalmazkodva a gazdasági és politikai, a magyar szõlõ- és bortermelést érintõ jelentõs változásokhoz. Az általunk is képviselt borágazat az elmúlt évek során ugrásszerûen megújult, jó irányú fejlõdésen ment keresztül. Az újabb és újabb borrendek, borbaráti társaságok alakulása azt bizonyítja, hogy mozgalmunkra a jövõben is fontos feladat, s egyben figyelem hárul.

Forrás:
Magyar Konyha
http://www.magyarkonyha.boraszat.hu