Bormustra az Egri Várban

Az Egri Bormíves Céh rendezvényötlete szerencsés módon egybeesett a megyeszékhely azon elképzelésével, hogy a Vásár Agriában kiállítás megszûntével jelentkezõ hiányt egy, a városra és környezetére jellemzõ borászati eseménnyel kellene helyettesíteni. Az érintett kör végül kibõvült, melynek eredményeként – az országban egyedülálló módon – a rendezvény nem csupán egy borvidék reprezentánsainak megjelenéséhez szolgáltat hátteret, hanem Felsõ-Magyarország négy borvidékének, az egrinek, a mátraaljainak, a bükkaljainak és a tokaj-hegyaljainak kínált lehetõséget a közös fellépésre. E lehetõséggel végül is 55 borászat és termelõ élt, akik majd 200 borféleséggel vonultak fel az egri várba.

A Bormustra – bár a hivatalos megnyitót Medgyessy Péter miniszterelnök aktív közremûködésével délután 5 órakor tartották – már délelõtt elkezdõdött: a Városházán tartott üzletember-találkozón egyebek mellett az EU-n belüli és az azon kívüli borkereskedelemmel, s a bor export-import EU-s szabályozásával kapcsolatos kérdésekrõl is szó esett. (Ezen részt vett egy 14 tagú, bor-szakújságírókból és borkereskedõkbõl álló lengyel delegáció is, akik a Bormustrára érkeztek.)

A szervezõk nevében felszólaló Gál Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke kijelentette: a Felsõ-magyarországi Borrégióban található Magyarország minõségi szõlõtermesztõ területeinek több mint 40 százaléka, de az arány a minõségi borexportot tekintve még ennél is magasabb. A borrégió életre hívásának indokoltságáról szólva hozzátette: az EU-n belül le kell határolni a minõségi szõlõtermelõ területeket. Hazánkban összesen 22 borvidék van, de sok a kicsi, 1000 hektár alatti. Ezek ugyan nagy szerepet játszanak a borturizmusban és a borgasztronómiában, de a borexportban súlyuk nem meghatározó. Ezzel szemben a Felsõ-magyarországi Borrégión belül a 7000 hektáros Mátraalja hazánk legnagyobb minõségi fehérbor-termelõje. A már majd 5500 hektáros Egri Borvidék adja az ország legismertebb, s leginkább keresett vörösborát, az Egri Bikavért, melybõl évente 80-100 ezer hektoliter kel el, míg az 5500 hektáron termelõ Tokaj-Hegyalja a világ borászatát tekintve is unikumnak számít. Mindez kiegészül a jobbára fehérborokban jeleskedõ 1600 hektáros Bükkaljával.

Németh Ákos, a Tokaj Kereskedõház Rt. vezérigazgató-helyettese, a Magyar Borakadémia alelnöke elmondta: az 1998-as adatok szerint hazánk 4,2 millió hektoliterrel a világ bortermelésének alig 1 százalékát adta. Míg Luxemburgban az egy fõre jutó évi borfogyasztás 70 liter, addig nálunk alig 28. Míg 1980-ban még 3 millió hektolitert exportáltunk, addig 2002-ben 893 ezer hektolitert. Gond az is, hogy jövõre, az EU-bõvítés után a borexportunk 85 százaléka megy az Unióba, ami egészségtelen arány, ráadásul a hordós borok exportja még mindig erõsebb, mint a palackozottaké.

– A világpiacon végbemenõ koncentrációk arra figyelmeztetnek bennünket, hogy össze kell fogni, fõleg azoknak, akik nem konkurenciái egymásnak, miközben egyre inkább a minõségi bortermelésre kell a hangsúlyt helyezni – összegzett Németh.

A Bormustrára meghívást kapott Medgyessy Péter miniszterelnök is, aki Heves megyei látogatását Egerszalókon kezdte, ahol a gyógyfürdõ-beruházással ismerkedett. Tõgyi Gábor polgármester és a helyi nyugdíjasok köszöntõje után – a fürdõzõk kíváncsi tekinteteitõl kísérve – Gazsó István, a Szalók Holding Kft. ügyvezetõ igazgatója vázolta a tervezett beruházás fõbb elemeit: a 18 hektáros, 17 medencés gyógyfürdõ-komplexum szállodával és apartmanházakkal is kiegészül, s évi 350 ezer fõs forgalomra számítanak. Úgy tervezik, hogy az itteni szolgáltatásokat a hazai és a külföldi betegek, kikapcsolódni vágyók is igénybe tudják venni. Gazsó rámutatott: nyugati színvonalú beruházásról van szó, miközben a hazai keresletet is ki akarják elégíteni. Ezért már tárgyalásokba kezdtek a társadalombiztosítóval. Itt köszönte meg Sós Tamás, a megyei közgyûlés elnöke, hogy e beruházás 800 millió forint támogatást nyert el a Széchenyi-tervbõl. Hozzátette, hogy még további infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van, így az Egert a hõforrással összekötõ útra.

Válaszában Medgyessy kijelentette: maradandó, az emberek érdekeit hosszú távon szolgáló beruházásokat terveznek, utakat, autópályákat, vízrendszereket, de a magántõkét is bátorítani kívánják. Maradandót ugyanis csak az állam, az önkormányzat és a magántõke közös összefogásából lehet teremteni.

A miniszterelnök programja a Hotel Eger-Parknál folytatódott, ahol a tervezett kongresszusi központ alapkövét helyezte el. Dr. Nagy Imre, Eger polgármestere kijelentette: a város idegenforgalma régóta a mûemléki környezetre és a méltán világhírû egri borokra épül. Ez azonban ma már nem elegendõ, ezért vetõdött fel a \”90-es évek közepén egy kongresszusi központ megépítésének gondolata. Most a város legpatinásabb szállodaegyüttesével megvalósulhat.

– Eger a múlt és a jövõ: olyan város, ahol a múltra lehet építeni a jövõt, ahová szívesen jön a hazai vendég és a külföldi, s amely a világon is kevés van – mondotta a kormányfõ. – A konferencia-turizmus a jövõ egyik iparága; ekképp a jövõt szolgálja, hogy – Keszthely és Sopron után – most Egerben is megépülhet egy 560 fõ befogadására alkalmas központ.

Harmati László, a Hotel Eger-Park Kft. tulajdonos-ügyvezetõ igazgatója szerint már két hete dolgoznak a gépek, s jövõ év elején meg is nyitják a centrumot.

A vár kapujában díszõrség, az érintett hegyközségek borrendjei és népviseletbe öltözött asszonyok várták a miniszterelnöki delegációt. Medgyessy Péter kapunyitás elõtti beszédében rámutatott: sokan féltették az országot az EU olvasztótégelyétõl, ám bebizonyosodott, hazánk közösség, amely képes megõrizni értékeit.

– A mostani kapunyitás nemcsak a Bormustrának szól – hangsúlyozta -, hanem kapunyitás Európára is, s kapunyitás mindenkinek, aki bízik a jövõben.

A várban tartott ünnepségen Medgyessy Péter átadta a négy borvidék legeredményesebb termelõjének járó, a Felvidéki Borrégió Borászati Díját, amit Mátraaljáról Szõke Mátyás, Egerbõl Simon József, a Bükkaljáról Kompa József, Tokaj-Hegyaljáról pedig a Tokaj Kereskedõház Rt. nevében Németh Ákos vehetett át. A kormányfõ az egri Tóth Ferenc 2000-es Egri Várvédõ Cuvée-jét kapta meg, amelyet a várvédõk diadalának 450. évfordulójára palackozott a termelõ.

Forrás:
Heves Megyei Hírlap
http://www.hevesmegyeihirlap.hu